Nyitra
vármegyében született evangélikus polgári családban. Apja, Glock Emil, uradalmi
ispán, anyja Zauner Hermina volt. Tanulmányait Galgócon és Pozsonyban végezte.
1891-ben zászlósként Szolnokon, 1893-ban hadnagyként Kecskeméten a
Mollináry-ezrednél szolgált. Az I. világháborúban az utóbbi kötelekében vett
részt. 1914 augusztusában tüdőlövést kapott Szerbiában. Felgyógyulása után
bolgár nyelvismerete miatt Ruszcsuk (ma: Rusze) kikötőjének parancsnoka lett.
Innen az orosz frontra került, majd 1916 szeptemberében a 15. török hadtest
vezérkarához rendelték. Ekkor orosz hadifogságba esett, egy év után szabadult.
Az
első világháború után a hajmáskéri katonai főreáliskola parancsnoka lett.
Később az idegen nyelvek tanulmányi vezetője volt a Honvéd Ludovika Akadémián.
1925-ben vonult nyugdíjba.
Katonai
pályafutása és munkája mellett gyorsírással, történelmi kutatással és
festészettel is foglalkozott. Gyorsíróként 1909-ben tűnt fel önálló gyorsírási
rendszerével. Az 1913. évi országos gyorsírókiállításon az Iparművészeti
Múzeumban bemutatta az ural-altáji népeknek és rokonaiknak a gyorsírását. Saját
rendszerére alapozva megalkotta a japán, a sziámi, az albán és a koreai
gyorsírást, a Gabelsberger-féle gyorsírást pedig alkalmazni tudta a kínai
nyelvre. Teljesítményével nemzetközi kongresszusokon arany- és ezüstérmeket
nyert.
A
festészetet Lovas Lajosnál, illetve autodidaktaként tanulta. 1909-ben magyar
csataképekből álló kiállításon szerepelt Bécsben. 1913-ban Lipcsében egy
festményéért díszoklevelet kapott. A Mária Terézia-rend számára megfestette a
kolíni csata képét. 1935-ben ő festette meg az egykori Kelebia-Vitéztelep
templomiskolájának Szent Lászlót ábrázoló oltárképét. Több művét a korabeli
Hadimúzeum őrizte.
1935-ben
a Független Kisgazdapárt programjával indulva országgyűlési képviselővé
választották a kalocsai kerületben. Gazdaságtörténeti tárgyban előadásokat
tartott és tanulmányokat írt, különösen a gazdasági válságok kezelése
érdekelte. Mint grafikus vagy szerkesztő mások könyveinek elkészítésében
közreműködött. 1938-ban előkészületben volt Szent Kingáról szóló könyve a
lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaság
Magyar–Lengyel Könyvtár című könyvsorozatában.
A
Farkasréti temetőben nyugszik.
Szöveg: Wikipédia Fotó: Székács András
vitezirend.com |