Mindig felemelő érzés arról beszélni, hogy a határon túli magyarokkal egy nemzet vagyunk. De ezt személyesen újra és újra átélni semmihez sem fogható csoda. Bár több száz kilométer választ el minket az avatás helyszínétől, mégis, amikor ott vagyunk, úgy érezzük – itthon vagyunk. Erdélyt és azon belül is a Székely földet áthatja a magyarság szelleme.
A Vitézi Rend Háromszéki Törzskapitánysága példamutató módon készült a vitézavatásra. Az elmúlt évek viszontagságai után jó volt látni, hogy a törzskapitány úr remek szervező és odaadó híve a Rendnek és vele az egész nemzetes tagság. Bátran mondhatom, hogy az itt töltött napokat a barátaink körében töltöttük. Mert az a szeretet és gondoskodás, amivel fogadták a Magyarországról érkező vezetőket messze felülmúlta, a rendi kötelesség fogalmát.
Az avatás helyszínéül Sepsiszentgyörgy központi református temploma szolgált. Igazán szemet gyönyörködtető látványt nyújtott a szebbnél szebb ruhákba öltözött nemzetes sokadalom. Nagy öröm, hogy törzskapitányság ilyen mértékű gyarapodását és erősödését látni. Külön öröm, hogy minden évben sor kerül új kadétok állományba vételére is. Ők lesznek azok, akik majd évek múltán tovább viszik azt a lobogót, amelyet ma még mi tartunk magasra.
Az avatás példás rendben, méltósággal zajlott. Azt követően a templomkertben koszorúkat helyeztünk el a II. Világháború hőseinek állított emlékműnél.
A nap végén, baráti ebéden vettünk részt ahol alkalom nyílt a víg kedélyű és őszinte beszélgetésekre, kiváló alkalmat szolgáltatva egymás jobb megismerésére.
Büszkék vagyunk erdélyi rendtársainkra, akik ilyen messze és sok viszontagság mellett is erős szívvel őrzik magyarságukat és a magyar nemzet szeretetét.
Avatásra kerültek:
vitéz Bálinth Anna, vitéz Barabás Béla, vitéz Bende Tamás, vitéz Gyenge József-Dezső, vitéz Kelemen József, vitéz Kelemen Lajos, vitéz Keresztes Domokos, vitéz Préda Barna, vitéz Ráduly Mózes, vitéz Sikes Edit, vitéz Szabó Attila, vitéz Székely Lajos
Kadétok:
Borbáth Boróka, Kolumbán Boglárka, Major Márk, Szabó Bernadett Kinga
Kitüntetéseket kaptak:
v. Osváth Attila – Vitézi Rend 95. évfordulójára kiadott ezüst emlékkereszt
v. Józsa Ferenc – Vitézi Rend 95. évfordulójára kiadott ezüst emlékkereszt
v. Máthé Zoltán – Vitézi Rend 95. évfordulójára kiadott ezüst emlékkereszt
v. Szabó Lajos – Vitézi Rend 95. évfordulójára kiadott ezüst emlékkereszt
v. Bálint Attila – Horthy Bronz emlékérem
v. Bódi Árpád – Horthy Bronz emlékérem
v. Korodi János – Horthy Bronz emlékérem
v. Para Zoltán – Vitézi Rend 95. évfordulójára kiadott ezüst emlékkereszt
v. Bartha Éva Mária – Horthy Bronz emlékérem
Előreléptetések
Őrmesternek:
v. Bartalis Zoltán
v. Bogyor Miklós
v. Bogyor Árpád
v. Németh Sándor
Hadnagynak:
v. Bartha Éva Mária
Főkapitányi beszéd:
Tisztelt Nemzetes Hölgyek, Nemzetes Urak!
Kedves Magyar Testvéreim!
Immár 99 éve, hogy véget értek az I. Világháború borzalmai. S 97 éves a Trianonban ránk kényszerített diktátum is. Akkor nem csak mi magyarok, hanem az egész világ úgy gondolta, hogy a magyar eltűnik vagy beolvad más népek közé. Isten azonban soha nem feledi az övéit. S a reménytelenség legsötétebb éveiben is kegyelmébe fogadja azokat, akik hozzá kiáltanak. S a magyarok imái meghallgatásra találtak. A megcsonkított és halálra szánt ország élére egy olyan vezért küldött, akire méltán lehetett és lehet büszke ma is minden igaz magyar. Ez a vezér volt Horthy Miklós a nemzeti hadsereg fővezére. Horthy Miklós kormányzóvá választása után minden képzeletet felülmúló erővel fogott hozzá, hogy szeretet hazánkat, Magyarországot megmentse a végső pusztulástól. Munkája során soha nem feledkezett meg arról, hogy amit Isten a magyaroknak adott azt földi hatalom el nem veheti és mindvégig határokon átívelő magyar nemzetben gondolkodott. Ennek a máig élő magyar nemzetnek vagyunk mi mind tagjai. Kormányzó úr fontosnak tartotta, hogy a háborúban hősként harcoló katonák méltó elismerésben részesüljenek. Ennek az elképzelésének a Vitézi Rend megalapításával adott kellő nyomatékot. De elképzelése szerint a Rend nem csak jutalmazásra szolgált, hanem erős bástyája kellett, hogy legyen a magyar nemzetnek. A Vitézi Rend keresztény, konzervatív és nemzeti értékrenden alapuló katonai rend volt és az ma is. A Vitézi Rend tagjai a Magyar Szentkoronára felesküdve fogadnak örök hűséget a magyar nemzetnek. S ez az eskü lesz minden vitéz vezérlő csillaga. Utat mutat nekünk és erőt ad abban a munkában, amit a magyar nemzet felemelkedése érdekében végzünk.
Ennek értelmében a Vitézi Rend tagjának lenni nem csak megtiszteltetés, hanem annál inkább szolgálat is. Nehéz szolgálat a mienk. De soha sem volt könnyű. Példát vehetünk őseinkről, akik embert próbáló nehéz időkben is eleget tettek vitézi esküjüknek és tovább szolgálták a magyar nemzetet. Nekünk vitéz őseink utódjaiknak kötelességünk ezt a szolgálatot legjobb tudásunk szerint folytatni.
A magyaroknak soha sem volt könnyű az életük. Ma sem az. Isten adta nekünk ezt a földet, amelyet oly sok veszedelemmel szemben megvédtünk. S amikor Magyarországot védtük akkor egész Európát védtük. Évszázadokon át védtük keresztény hitünk és magyar államiságunk. S mint már említettem ezzel Európát is óvtuk a veszedelmektől. A magyar nem homok, amit a szél összevissza szór, hanem inkább kőszikla, amely ki áll minden próbát. Mi magyarok maradtunk azok, akik voltunk. Maradtunk keresztények és ragaszkodunk több ezer éves kultúránkhoz, amely elvitathatatlan része az európai kultúrának. Nem mi változtunk meg, hanem a minket körülvevő világ! Keletről és délről Európára tört az iszlám honfoglaló több milliós serege. Nyugaton, Európa liberálisok által vezetett részében olyan ősi értékek sérültek, mint az Istenbevetett hit, a család és a haza fogalma. Jól láthatjuk, hogy a hite hagyott népek nap, mint nap áldozatul esnek az előretörő iszlám hódítóknak. S mi magyarok, ahogyan tettük egykoron, újra ott állunk a keleti hódítók útjában. S ahogyan régen, úgy most is Magyarországot védve egész Európát védjük. Jól tudják ezt azok az árnyékhatalmak is, akik Nyugat Európa bábkormányait irányítják. Ezért minden módot megragadnak, hogy hazánkra rontsanak. Magyarország és annak vezetése ragaszkodik a keresztény hithez, hagyományokhoz és a nemzeti eszméken nyugvó polgári Magyarországhoz. Ez ma a brüsszeli vezetés szemében halálos bűn. Nekünk, magyaroknak a történelmünk során volt alkalmunk megízlelni 150 évig az iszlám igazi arcát, amely inkább ideológia, mint vallás. Magyarország ragaszkodik függetlenségéhez, kultúrájához, keresztény hitéhez és ebből semmit sem engedünk. A magyaroknak vérrel megszerzett Isten adta joga, hogy sorsukról maguk döntsenek. Magyarországnak ma olyan kormánya van, amire méltán lehetünk büszkék. Mert elkötelezettek a magyar emberek biztonságának garantálása terén. A magyar kormány hathatós intézkedéseinek nyomán mind ez eddig sikeresen álltunk ellen az iszlám véres terrorjának, háborújának. Ezzel is példát mutatva más nemzeteknek.
Mit tehetünk mi vitézek ilyen sorsfordító nehéz időkben?
Példát kell mutatnunk:
Példát kell mutatnunk az Istenhez való ragaszkodásunkról, keresztény hitünkről.
Példát kell mutatnunk a soha el nem múló hazaszeretetről, s ha a szükség úgy hozza vitézségről.
Példát kell mutatnunk az ősi család modellből.
Példát kell mutatnunk nemzeti egységből.
Ezek az értékek ma számos európai országban súlyosan sérülnek. Az hogy ez hová vezet, azt láthatjuk, amikor már napi szinten figyelhetjük, hogy egykor dicső és hős nemzetek bénán figyelik saját pusztulásuk.
Én hiszem és vallom, hogy Istennek terve van a magyarokkal. A magyar nemzet példája sok ország fiainak követendő példájaként szolgál majd. S akkor Európa népei fejüket felszegve ellent tudnak majd állni a muszlim vagy barbár afrikai hódítóknak.
Magyarországnak alapítása óta talán most van a legnagyobb szüksége a Vitézi Rendre. Élen kell járnunk, az összes olyan dologban, ami a magyar nemzet érdekeit képviseli. Mindennapjaink során élő példaként és lobogó fáklyaként járnunk kell a ránk ki rótt nehéz utat. Nem szabad a Trianoni gyász halálos fátylába burkolóznunk. Azt ami megtörtént és történik ma is csak a jövőbe vetett erős akaratunkkal tudjuk megváltoztatni. Nem keseregni és búsulni kell, mert senki minket sajnálni nem fog. Istenhez imádkozva, közös akarattal a szép magyar jövőn kell dolgoznunk, akkor is ha úgy tűnik az egész világ ellenünk van!
Vissza kell térni Istenhez a tőle elfordulóknak!
Vissza kell térni a régi értékek tiszteletéhez!
Vissza kell térni az ősi család modellhez.
Trianonra, a legújabbkor népvándorlásra és az iszlám illetve barbár hódításokra nekünk sok, sok millió keresztény magyar gyermekkel kell felelnünk. A föld azé, aki belakja azt! Meg kell állítani a népesség csökkenését és annak is az elvándorlását. Nekünk, vitézeknek esküvel kötött kötelességünk ezen dolgozni. Őseink drága vérükkel oltalmazták számunkra ezt a földet. Nekik és önmagunknak is tartozunk azzal, hogy ragaszkodunk ehhez a szent földhöz – Szent István király országához!
A mai napon avatott vitézeket és kadétokat szívem teljes melegével üdvözlöm a Vitézi Rend soraiban.
Önök, ti ma egy katonai rend tagjaiként esküt tesztek a Szentkoronára. Elvárom tőletek, hogy eskütökhöz híven mindig álljatok készen és legyetek a magyar haza szolgálatára.
Hiszem, hogy mi akik ma itt vagyunk különösen szerencsések vagyunk, mert magyarnak teremtett minket az Isten. S az Úr megőrzi az ő népét és azokat akik hisznek Ő benne!
Isten óvja Magyarországot!
Isten áldja a Vitézi Rendet!"
„Isten hozott Székelyföldön, Isten áldja munkádat, s legyen számunkra eredményes és példa értékű most és Magyar Nemzetünk jövőjében is.” -Ezekkel a szavakkal zárta köszöntő beszédét vitéz Kelemen Tibor, a Háromszéki Törzs törzskapitánya a július 2-án tartott vitézavatás alkalmával a Sepsiszentgyörgy megyeszékhely rangú város belvárosi református templom ünneplő gyülekezete előtt, köszöntve a jelenlévőket és vitéz Molnár-Gazsó János főkapitány urat a Vitézi Rend fejét. A törzskapitány vitéz nagybányai Horthy Miklós Kolozsváron elhangzott szavait idézte:
„Minket sorsunk ideállított Kelet és Nyugat mezsgyéjére, hazánk századokon át a romboló világtörténet országútján örökös harcok színtere volt, s mialatt Európa más boldog népei békés munkában gyarapodhattak, s erősödhettek a magyar örökös harcokban vérzett, pusztult és fogyott.” Folytatva, hogy "merítsünk erőt ahhoz a meggyőződéshez, hogy visszaszerezzük Szent István országának hajdani fényét".
Adja Isten, hogy úgy legyen!
vitezirend.com
