Valkó a szovjet offenzíva vonalában  

Kedves valkói barátommal Tóth Lászlóval egy kellemes délutáni napon sétáltunk Való község határának azon részében, ahol ma is őrzi a természet és a táj a magyar és német egységek által kiépített védőállások nyomait. Mint mesélte, gyermekkora óta nagy érdeklődéssel figyelte az idősek elbeszéléseit, később mindent megtett, hogy ezek az emlékek és egykori védvonalak emlékei a lehetőséghez képest védettek maradjanak. Mai napig inspirálóan szívén viseli Valkó történelmi emlékeinek egyéb vonatkozásait és lelkesedése töretlen.

Nagyon sokan haltak meg 1944 novemberében ezekben a harcokban. A település idősebb lakóinak visszaemlékezései alapján a front elmúltával a szovjetek, a falu lakosságával szedették össze az orosz katonák holtesteit, mely több mint egy hétig tartott. A helyszíni szemlénk során döbbenten tapasztaltuk a ma is meglévő egy személyes lőállások nyomait, melyekben honvédeink hason fekve, a szemben lévő dombtetőkről özönlő, támadó szovjet katonákat kiváló fedezékből könnyű szerrel semmisíthették meg.

Az Abroncsos-dűlőn álló kilóméterkő, melyen ma is látható a 2. világháború golyó ütötte nyomai

Tóth Lászlóval történt beszélgetés során egy nagyon fontos mozzanatra derült fény. Elmondása alapján a község idős lakói jól emlékeztek arra, miként hátrált meg, késztette a szovjeteket másféle hadi megfontolásra egy jól működött katonai taktika.

Az Abroncsos-dűlő magyar lőállásainak helyei, maradványai

Szeretném az alábbi rövid, néhány másodperces videóval szemléltetni és emlékezni azon fontos hadászati eseményre, mely 1944. novemberében történt meg. A videón szereplő német gyártmányú Flak 88-as, vagy más néven tankgyilkos (egyébként légvédelemre kifejlesztett) ágyúval a Valkó felett magasodó dombtetőn 1944-ben, a német parancsnokság alatt parancsot teljesítő magyar honvéd kezelő személyzet egyes sorozat lövés leadással hibázás nélkül 9 db szovjet T-34-es tankot sikerült harcképtelenné tenni. A találat után azonnal kigyulladtak a tankok. 9 darabot fél óra alatt egyes lövéssel hozzávetőlegesen 1,5 km-es távolságból. A magyarok részéről tanúsított ellenállás és hadászati manőver arra kényszerítette a szovjet erőknek egy részét, hogy Aszód irányába elindulva, illetve annak térségéből kerülve a hátába a magyar és német erőknek.

Honvédeinket bátorságuk és tetteik alapján méltán illette volna a vitézi jelvény elnyerése és a német vaskereszt!