Szent László Körmenet  

Az idei évben is gazdag programmal emlékezett Győr városa.A lovagkort idéző felvonulással kezdődött idén a 6. Szent László-napok programsorozat  június 25-én szombaton: lovasok, íjászok, zenészek, és hagyományőrző lovagrendek vonultak fel a Belvároson át az Aranypartig, ahol  középkori időutazásban lehetett része a kilátogatóknak.A becsületesség, a lovagság, a vitézség megtestesítőjének emlékére megelevenedtek a középkori hétköznapok.Szent László névnapján június 27-én hétfőn, a díszközgyűlést követően a város-, győri püspökség-, fegyveres testületek-,  egyesületek-, lovagrendek- és Vitézi Rendünk megyei törzskapitánysága képviselői  helyezték el a  megemlékezés koszorúját Szent László lovagkirály szobránál.A  győri püspökség szentmisével és körmenettel ünnepelte a magyar történelem nagy alakját. A győriek a Szent László hermával, amely - a Szent Korona és a Szent Jobb mellett - Magyarország legjelentősebb szakrális emléke, végigvonultak a belvárosi utcákon. 

Az ereklyéről…

Szent László ereklyéje különös módon vészelte át a történelem viharait. A király koponyáját 1192-es Váradon történt szentté avatása során választották el testétől, és helyezték egy mellszobor alakú ereklyetartóba. Az eredeti tartó a váradi székesegyház sok más kincsével együtt az 1406-os tűzvészben megsemmisült, ám a koponya ennek ellenére sértetlen maradt. Ekkor készült el Zsigmond király kérésére a mai herma, mely szintén csodával határos módon vészelte át a váradi székesegyházban 1443-ban bekövetkezett falomlást.Az 1550-es évek egyre súlyosabbá váló felekezeti villongásai elől a váradi káptalan a Báthoryak ecsedi várába menekítette a hermát, ellenben a szent csontjai Váradon maradtak, prédájává válva az 1565-ben a székesegyházat megrongáló protestáns katonáknak. A tizenöt éves háború idején Náprági Demeter püspök őrizte az időközben az erdélyi püspökség tulajdonába került hermát, mely Prágába, Pozsonyba, Veszprémbe, majd Győrbe követte a főpásztort. Náprági végrendeletében a győri káptalanra hagyta minden vagyonát, beleértve Szent László-ereklyét is.A hermát már ekkor számos zarándok kereste fel Győrben, de a maihoz hasonló kultusz elterjedése az 1743–1783 között működő Zichy Ferenc püspökhöz köthető. Zichy püspöksége idején egy komoly természeti csapás sújtotta Győrt: 1763. június 27-én vihar támadt, melyet másnap erős földrengés követett, amelyben több épület súlyosan megrongálódott. A püspök ekkor a nagyobb pusztítás elkerüléséért háromnapos könyörgést rendelt el, amelyet Oltáriszentséggel felvonuló körmenet zárt le. Július 9-én erős utórengés rázta meg a várost, másnap újabb körmenet vonult végig a városon, azonban ekkor az Oltáriszentség helyett a Szent László-hermát hordozták. A veszély elmúlását Szent László csodájának tekintették, Zichy püspök ekkor rendelte el „örök időkre”, hogy minden év június 27-én a herma hordozásával körmenetet tartsanak Szent László tiszteletére. Az „örök időket” II. József egyházellenes intézkedései, de még a Tanácsköztársaság és a kommunista diktatúra sem tudta megtörni, csupán korlátozni.A rendszerváltás óta a Szent László-körmenet újra az egész város ünnepe, melyhez legtöbbször nagyszabású esemény kapcsolódik: 2007-ben például háromnapos ünnepségsorozattal és tudományos konferenciával emlékeztek a herma Győrbe érkezésének 400. évfordulójáról, 2012. június 27-én pedig a Szent Jobb is Győrbe látogatott, így két nemzeti ereklyénket együtt hordozta a körmenet. Az első körmenet megtartásának 250. Évfordulójára 2013-ban kétnapos ünnepségsorozattal emlékezett a győri egyházmegye, ahol az egyházi események mellett különféle kulturális programokkal, könyv- és DVD-bemutatóval, konferenciával, hangversennyel várták a látogatókat.

vitéz Fülöp Jenő törzskapitány