|
Dr. Dézsi Csaba András
polgármester felidézte a székely himnusz születésének és elterjedésének
történetét, beszélt arról, hogy apai ágon ő is erdélyi származású. A helyszínre
pedig azért esett a választás, mert a gyönyörű platánfák alatt, a tér közepén állva
olyan, mintha egy kápolnában lennénk. Mi, magyarok akkor maradhatunk meg
magyaroknak, ha összefogunk, és együtt mozdulunk, együtt gondolkodunk itt, ezen
a területen, amit őseink elfoglaltak. Hiszen az egyetlen nép, akinek érdeke és
célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, azok mi, magyarok vagyunk!
A székely himnusz
szövegét Csanády György (1895–1952), zenéjét Mihalik Kálmán (1896–1922)
szerezte száz évvel ezelőtt. Az alkotás ünnepélyes átadására a zeneszerző,
Mihalik Kálmán halálának századik évfordulóján, szeptember 6-án került sor. Az
emlékmű állításának aktualitása még, hogy a székely himnusz idén került be a
magyar örökségek közé.
A Győri Erdélyi Kör
kezdeményezésére már tavaly szerették volna méltón megünnepelni a himnusz
századik születésnapját, de a járvány és egyéb tényezők miatt ez nem volt
lehetséges. Pintye Tamás, a kör vezetője lapunknak elmondta, az ő ötleteik
alapján, a polgármester támogatásával született meg a döntés a szobor
felállításáról. A székely himnusz kapcsán pedig arról beszélt, hogy a himnusz
terjedéséért és kultuszáért sokat tettek a hazánkban működő erdélyi körök. „Az
országos szövetségünk itt Győrben alakult meg 1991-ben. Emlékszem, a kezdeti
években, 1989–90-ben még kissé félénken énekeltük, nem tudtuk, hogy az anyaországiak
hogyan fogadják. Aztán pár év után már országszerte egyre jobban elterjedt. Mi
pedig, győri erdélyiek, 1989 óta őrizzük a székely himnusz kultuszát, immár 33
éve. Nemzettörténetünk kiemelkedő részét képezi, annyi hányattatás, küzdelem, a
leszakított-elszakított – akár tömbben, akár szórványban élő – magyarság
integrálása, nemzeti kormányunk több évtizednyi erőfeszítésének köszönhetően.
Ma már a világ minden sarkában felhangzik a magyar himnusz után a székely
himnusz is” – fogalmazott Pintye Tamás.
A szobrot Lebó Ferenc
Munkácsy-díjas szobrászművész készítette. Az alkotó a mitikus Csaba királyfi
alakját választotta, aki végiglovagol a Tejúton, aki népének, a székelyeknek
mindig segítséget nyújt. Alakja megjelenik a székely himnuszban, ahogy a szikla
is, melyre, mint talapzatra, a bronzszobrot tervezte a művész.
A kőtömb elejébe vésték a
Csaba királyfi feliratot székely rovásírással és latin betűkkel (magyarul),
valamint az oldalára a székely himnusz első versszakát:
"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillag ösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk."
Maga a kőtömb csaknem 8
tonna, 1,5 méter magas, ezen foglal helyet a 2,3 méteres bronz alkotás. A
gazdag magyar mondakör, a valós motívumok jelennek meg az alkotáson. Csaba
királyfi egyik kezén egy totemállatot, egy turulmadarat tart, amely
hozzátartozik népünk mondaköréhez, ezzel együtt a székely himnuszhoz is. Csaba
királyfi bal keze az életfás, palmettás díszítésű, övéről lelógó kardján pihen,
fegyverzetét honfoglalás kori motívumok díszítik. Az övet csodaszarvasos
veretek díszítik, tarsolylemezén az életfa motívum szerepel. Mellkasát lemezes
bőrvért fedi, közepén az „Emese álma” legenda a nagyszentmiklósi kincs
ábrázolása alapján.
Csaba királyfi legendáját
dolgozták fel, Bende Ildikó színművész, Hegedűs Béla hegedűs és a Rábca
Néptáncegyüttes táncosainak közreműködésével.
vitéz Kiss-Surányi Csilla
törzskapitány
vitezirend.com |
