Magát a megemlékezést a vármegyei önkormányzat rendezte, s hívta meg rá a városlakókat délelőtt 11 órára. A rossz időjárás miatt a szokásosnál kevesebben jöttek össze a Tompa Mihály utcán a Damjanich-szobornál, de a jelenlévők lelkesen kapcsolódtak be az ünnepségbe, melyet a Himnusz után a történelmi egyházak imája, illetve áldása nyitott meg. Emlékbeszédet mondott dr. Ulrich Attila alpolgármester, történész. Kiemelte a megemlékezés fontosságát, valamint azt, hogy a történelmi lángot tovább kell adni az újabb generációknak. A Fegyveres Erők és Rendvédelmi Szervek Nyugdíjas Klubjának népdalköre 48-as dalokat adott elő. Ezt követően az ifjabb generáció megemlékezése: a katonaiskolában tanulók egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el a kopjafáknál. A legifjabbak az idén - az időjárás miatt - hiányoztak. Pedig ők szokták a maguk készítette huszárcsákókat a kopjafákra tenni: a Móricz Zsigmond általános iskola harmadik osztályos tanulói.

Büszkén mondhatjuk, hogy törzskapitányságunknak a csipkerózsika-álmából való felélesztése után az idén is koszorúztunk a Vitézi Rend nevében: prof. dr. vitéz Ivancsó István székkapitány helyezte el a megemlékezés koszorúját a Damjanich-szobor lábánál. Az ünnepséget a Szózat közös éneklésével zártuk, majd igyekeztünk szárazabb és melegebb helyre.

Prof. Dr. vitéz Ivancsó István
székkapitány

vitezirend.com