VITÉZI REND

KAPCSOLAT
TISZTSÉGVISELŐINK
 • Magyarország
 • Felvidék
 • Délvidék
 • Erdély
 • Kárpátalja
 • Egyesült Államok
 • Egyesült Királyság
 • Kanada
 • Németország
 • Skandinávia, Benelux Államok
HÍREK
ÁLLOMÁNYTÁBLA
MÉDIA
A VITÉZI REND
 • Eszmeiség
 • Mérlegek
 • Alapadatok
 • Történet
 • Törvények
 • Vitézi nagyjelvény
 • Vitézi oklevél
 • Vitézi telek
 • Vitézi cím használata
 • Kitüntetések
 • Jogi nyilatkozat
 • Tagfelvétel
 • Örömhír
HONVÉDELMI ÉS SPORT TAGOZAT
HAGYOMÁNYŐRZŐ CSOPORT
HADISÍRGONDOZÓ CSOPORT
KARITATÍV CSOPORT
KATASZTRÓFAVÉDELMI SZÁZAD
HORTHY MIKLÓS
 • A Horthy család
 • Gondolatok Horthy Miklósról
EGYESÜLÉS
 • Felhívás
 • Egyesülési dokumentumok
SZOBORÁLLÍTÁS
 • Támogatás
 • Eddigi támogatók
 • Cikkek
 • Spende
 • Donation
EGYÉB
 • Ajándéktárgyak
 • Levelek
 • Média
 • Versek, nóták
 • Vitézek Lapja
 • Vitézi Híradó, Hírmondó
HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK
 • 1932-2014
 • 2015
 • 2016
 • 2017
 • 2018
 • 2019
 • 2020
VITÉZEK
 • Akikre büszkék vagyunk
 • Híres vitézek
 • Vitézek névsora 1921-1945
ARCHÍV GALÉRIA
 • 2013
 • 2012
 • 2011
 • Archív képek
 • Képeslapok
 • Október 23.
 • Vitézavatás


 TÁBORILELKÉSZ HÍREI

 ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2024. november  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 HÍRLEVÉL


Nem! Nem! Soha!  


A Vitézi Rend csonka hazánk egész területén illetve a jelenlegi határainkon túl is megemlékezett a trianoni békediktátum 101. évfordulójáról. Ezek közül az alábbiakban bemutatunk néhányat.

A Vitézi Rend Budapesti Törzse a Szabó Ervin téri Magyar Igazság Kútjánál emlékezett a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulójára. Az eseményt vitéz Csűry Csaba Budapest törzskapitánya nyitotta meg, a megemlékező beszédet vitéz Kátay-Barba Rafael Péter őrmester tartotta. 


 „Nem példa nélkül való a történelemben, hogy az áldozat kerül a vádlottak padjára, miként az sem, hogy már a tárgyalás előtt kész az ítélet. Mindez anélkül, hogy a vádlott lehetőséget kapna érdemi védekezésre, s ha meghallgatják is az utolsó szó jogán, a verdikt nem változik.

Ez történt Hazánkkal is.
Magyarország a Nagy Háború kitörésének okozója nem volt, szuverén államként nem létezett. Az Osztrák-Magyar Monarchia kebelén belül a birodalmi érdeknek alárendelt szerepe volt.
A Nagy Háború négy évében több mint 660.000, a Szent korona joghatósága alá tartozó, hungarus élet lángja lobban ki a csatatereken, ki a KuK, ki a Magyar Királyi Honvédség állományából.
Katonáink becsülettel helytállnak minden fronton a legnehezebb helyzetekben is.
A háborúban a nélkül kerülünk a vesztes oldalra, hogy katonai vereséget szenvedtünk volna.
A fronton még folynak a harcok, de az antant hatalmak kamarilláinak mélyén már megfogalmazódik a Monarchia végítélete, s ott bábáskodnak, tülekednek a születendő kreatúra államok képviselői.
Az ördögi terv kész. Németországot meg kell fosztani természetes szövetségesétől, Ausztriától. A térség szláv tömbjébe ékelődött Magyarország területi feldarabolásával pedig az Antant hatalmak érdekszférájába tartozó mesterséges államokat kell létrehozni. Magyarországból csak annyit kell meghagyni, hogy zsaroló potenciálként felhasználható legyen az utódállamok felé. A megcsonkított ország és az utódállamok egyúttal puffer szerepet is betöltenek a keleten megszületett kommunista állam és az Antant között.
Hazánk ennek a nagy játszmának válik áldozatává. A győzteseknek nincsenek erkölcsi aggályaik. Számukra nemzetünk tragédiája, az egyes emberek, családok létének ellehetetlenítése – máig hatóan – jelentőséggel nem bíró kérdés.
Lehetett volna másként is? Volt fegyverben álló hadseregünk. Igaz, a katonák már belefáradtak a háborúba, de a szülőföldért, otthonért, családjuk védelméért harcoltak volna. Tették is, ahol, s míg lehetett. Fájdalom, nekünk nem volt Kemál pasánk! Nekünk jutott egy vörös gróf, Károlyi Mihály személyében, egy Kun Béla és egy Linder Béla! Utóbbi honárulásával ki is érdemelte a szerbek háláját.
101 éve levágták Hazánk testéről a végtagokat, s a maradék törzset elevenen megnyúzták. Hogyan is értelmezhetnénk másképpen azt, hogy területünk 2/3-át, 18.000.000 országlakosból 10.000.000-t elcsatoltak hazug térképekre és etnikai adatokra támaszkodva. S mi célt is szolgált e gyalázatos diktátum azzal, hogy a Föld minden országa – tekintet nélkül arra, hogy hadban állt-e vele a Monarchia – tulajdonává tehette a területén lévő magyar tulajdont? Legyen az egy kikötőben veszteglő hajó, tároló vágányon álló vasúti kocsi, vagy kereskedelmi lerakat.
Jól lakhattak hát a hiénák! Még a vesztes Ausztria és lengyel barátaink is téphettek a koncból!
Ehhez az országgyilkossághoz képest a történelem minden nagy hódítója, egyben mészárosa, hamvas lelkű humanista volt.
És 101 éve azt várják tőlünk, hogy ne fájjon!
Seb begyógyulhat. Az amputált végtag, míg a szív dobog, fáj.
Trianon gyalázata mindaddig fáj, míg az utolsó magyar le nem hunyja szemét.
Az emlékezés során nem feledhetjük azt sem, hogy Hazánk megmaradásában milyen döntő szerepe volt Rendünk alapítójának, vitéz gr. Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr Őfőméltóságának és nemzetünk őt támogató legjobbjainak!
Égjen hát az emlékezés lángja szívünkben, s vigyük hírül a világba:
Mi magyarok élünk, csak azért is élünk!”


A Vitézi Rend Csongrád-Csanád Megyei Törzskapitánysága június 4-én 15 órakor Mindszenten, a mindszenti országzászló-emlékmű avatásán emlékezett meg. Az országzászló-emlékmű avatásának kiemelt vendége volt Dr. Latorcai János az Országgyűlés alelnöke, aki kiemelte: „hogy minden június 4-e és az emlékezés saját lelkünk és szívünk érzése”. Az emlékművet Dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi egyházmegye megyéspüspöke áldotta meg. Nagy öröm, hogy az országzászló-emlékmű többek között rendtársunk, vitéz Tót Mihály nemzetes úr keze munkáját dicséri.


A Vitézi Rend Békés Megyei Törzskapitánysága Gyulán, a székely kapunál emlékezett meg a gyalázatos békediktátum évfordulójára. A rendezvényen emlékbeszédet mondott Dr. Párducz László a Magyar Családok és Nővédelmi Tudományos Társaság elnöke.



A Vitézi Rend Heves Megyei Törzskapitányságának egri tagjai, Egerben, az országzászlónál rendezett megemlékezésen emlékezett meg a trianoni ország csonkításra. A megemlékezésen részt vettek a város intézményei, szervezetei, iskolái és a pártok képviselői is.  A megemlékezést kihasználva - egyúttal egyetértésüket is kifejezve - csatlakoztak a Vitézi Rend által is támogatott „Jel - az igazságtalanság szimbóluma - Trianon” elnevezésű kezdeményezéshez is.



A Vitézi Rend Heves Megyei Törzskapitányságának hatvani tagjai Trianon 101. évfordulóján a Nemzeti összetartozás napján részt vettek Hatvanban az ország egyik legkifejezőbb emlékművénél megrendezett megemlékezésen. A Hatvani Százszorszép Óvoda előadását követően vitéz Horváth Richárd Hatvan város polgármestere mondta el beszédét. Gondolatait követően Surján László a KDNP tiszteletbeli elnöke, a Charta XXI megbékélési mozgalom vezetője hívta fel a figyelmet arra, hogy mit kell tennünk a Trianon okozta sebek túlélésére: az egyik a tanulás és megismerés, a másik pedig a kapcsolattartás. - A magyarság összetartozását konkrétumokkal kell megmutatni. Ismerjük meg azokat a településeket, amiket elszakítottak és keressünk barátokat ezeken a területeken. - hangzott el beszédében.

A megemlékezés végén a félárbocra eresztett országzászló alatt a koszorúk elhelyezése következett.
A hatvani megemlékezést követően a Rend tagjai a Hatvan melletti Kerekharaszton tették tiszteletüket a Vitézi emlékműnél. Az Önkormányzat vezetőivel, közöttük Szabó Ádám polgármester úrral együtt koszorút helyeztek el a Trianon-t jelképező kopjafánál.



A Vitézi Rend Baranya Megyei Törzskapitánysága június 4-én 17 órakor Pécsett, a Trianon keresztnél emlékezett meg és helyezte el az emlékezés koszorúját. Országunk egykori nagyságára versekkel és szavalással emlékeztek meg. Nagy-Magyarország igazságtalan feldarabolása iránt érzett felháborodást és igazságtalanságot az Igazságtalanság JEL-el mutatták ki.



A Vitézi Rend Komárom-Esztergom Megyei Törzskapitánysága a nagyigmándi Trianon emlékműnél helyezte el az emlékezés koszorúját. A megemlékezésen vitéz Nagy Lajos szavalatával volt hallható József Attila, Nem Nem Soha című verse, amely a gyalázatos trianoni esemény elleni tiltakozás költői kifejezése. Szeretném kiemelni az elhangzott kísérő beszéd néhány sorát: "Magyarország megcsonkítása sohasem lehet ünnep, sohasem lehet az öröm napja, akármennyire összetartozás napjának hirdetik az mindig a Magyar Nemzet gyásznapja marad. A magyarság az egész magyar nemzet megalázása, területének történelmének, gazdagságának kultúrájának csonkítása, a magyar embereknek kifosztása, legyilkolása, földönfutóvá tétele, nyelvének pusztítása, ezt jelenti Trianon június 4.-e."


A Vitézi Rend Győr-Moson-Soproni Törzskapitányságának győri tagjai június 4-én 11 órakor Győrben, a Bisinger sétánynál található Országzászló-emlékműnél tartott városi megemlékezésen helyezték el az emlékezés koszorúját. A megemlékezésen Prof. dr. Dézsi Csaba András polgármester és Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő mondtak megható beszédet, majd a Hoppáré zenekar adott elő Trianonnal kapcsolatos művészi dalt. A megemlékezésen képviseltette magát, négy történelmi egyház képviselője.


A Vitézi Rend Győr-Moson-Soproni Törzskapitányságának csornai tagjai június 4-én 17 órakor Csornában, a városi megemlékezésen emlékeztek meg a gyalázatos békediktátum szomorú évfordulójára. 

 

 

 


vitezirend.com


 
© 1992-2021. Vitézi Rend