Rövid eligazítást követően, katonás precizitással mindenki a menetrendben meghatározott szolgálati helyére ment, s megkezdte a munkát.
A meghívott vendégek és az avatandók nemsokkal 09:00 után már folyamatosan érkeztek. A történtekről folyamatos tudósítást közvetített a Vitézi Rend facebook-os oldala, amely „percről percre” beszámolt az aktuális állásról.Miközben bent regisztráció és eligazítás folyt, a templomban egyre több ember gyülekezett, hogy elfoglalhassák a szabad helyeket a szertartás megkezdése előtt.
Idén több mint 70 ember lépett a vitézek sorába, s számos ifjú kadéttal is bővült a rend. Az ünnepségen megannyi közszereplő, elismert művész, egyházi és világi méltóságok képviseltették magukat, emelve az avatás fényét, valamint a társadalomban betöltött szerepét. A Vitézi Rend határon túli területeinek tisztjei és vitézei is képviseltették magukat: a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, a Délvidékről, az USA-ból, az Egyesült Királyságból, Kanadából, Ausztráliából, Németországból, a Benelux Államokból valamint a Skandinálviából. A Bajor Katonai Szövetség delegációja is szép számmal volt jelen az alkalmon.
Miután mindenki elfoglalta a helyét, a ceremónia a főkapitány úr bevonulásával kezdődött, minek utána Főtisztelendő Tokár János ferences atya celebrált Szentmisét. A Szentmise végén vitéz Esztergály Előd református nagytiszteletű úr osztotta meg gondolatait az ünneplőkkel, melyben többek között kiemelte, hogy milyen fontos szerepe van a magyarságnak, és ezen belül a megjelenteknek hazánk sorsának alakításában, s kereszttény hitünk megvédésében. Mindenkit bátorított az október 2-ai népszavazáson való részvételre, s az azon való lelkiismeret szerinti szavazásra. Ezt követően vitéz Molnár- Gazsó János főkapitány úr beszédét hallhatták a megjelentek, melyben sok más mellett a rend eddigi munkáját méltatta, s felhívta a figyelmet a migrációs válság veszélyeire, s hazánk védelmének fontosságára. A főkapitány urat követően a kitüntetések, elismerések és kinevezések átadására került sor. Ezt követte ifjaink kadéttá fogadása, majd kezdetét vette a vitézavatás. Szép volt látni az avatást követő meghatott arcokat, hiszen valaki több tíz évet várt arra, hogy a rend soraiba léphessen, míg más elődje örökét vette át. Osztozni e nemes feladatban megtisztelő, ugyanakkor komoly feldatokkal és kötelezettségekkel is jár. Akik a rend soraiba léptek, mindannyian ünnepélyes esküt tettek le a Szent Koronára, hogy hazájukat bármi áron megvédik.
Az ünnepség végén elénekelték a Himnuszt, a Szózatot és a régi magyar Himnuszt, a „Boldogasszony Anyánk” kezdetű éneket.
Évről évre azt láthatjuk, hogy a Vitézi Rend megannyi megosztási kísérlet és támadás után növekszik, és lassan kezdi elfoglalni azt a méltó helyét a magyar társadalomban, ami megilleti a hazájukat feltétlenül szerető, hűséges vitéz magyar embereket. Idén mintegy 1000 ember jelenlétében történt a vitézavatás, ami azt mutatja, hogy a rend által felvállalt széles körű munka, amelyet a katasztrófa,- határ – és rendvédelem, a karitatív tevékenységek, a hagyományőrzés, a hadisír gondozás valamint az ifjúság nemzeti nevelésének területén vállalt mint meghozza gyümölcsét, s további fejlődésre, növekedésre ösztönzi a benne szolgálókat. Bízzunk benne, hogy továbbra is nagy hazaszeretettel tudják hazájukat szolgálni, Isten és egész nemzetük dicsőségére!
Isten áldja a Vitézi Rendet!
vitéz Csűry Csaba
vitéz Békási Imre központi székkapitány saját versét szavalta el:
Vérrel, becsülettel, vitézül...
Vérrel, becsülettel, s ha kell az életeddel!
Szolgáld szent hazádat, óh magyar.
Kardod legyen az életed
Kaszabold hittel az ellenséget.
Életed, mely gyarló s üres tett.
Ne kíméld, ha a Haza szólít.
Se család, se szerelem, se jó barát
Nem lehet földi jó, mely utadba áll.
Őseid hangját halljad meg az égből.
Vértezzed fel nemzeted dicsőségét.
Legyél vitéze ezeréves földanyádnak.
Véreddel szenteld meg, elődeid akaratát,
Hogy senki sem bánthatja szeretett magyar hazádat.
Hazád, e szó legyen ma az életed.
Dönts minden falat, törj hasztalan
Vasszöggel zárt vasajtót.
Nem lehet más célja harcodnak,
Mint a szeretett magyar haza.
Ha elhullasz, mint küzdő vad,
Ne felejtsed el érte éltél, magyar haza.
Sírodon mi virág megterem,
Örökké magába zár, s emléked ápol,
A vitézi magyar anyaföld.
2016. február 11.
v.Békási Imre
