A liberális média és
firkászai folyamatosan sértegetik és kisebbítik alakját, fasisztának tartják
személyét és tisztelőit, sőt a Vitézi Rend tagjait is. Mik is azok a vádpontok,
amiért őt ezek a nemzetidegen erők kirekesztik? A legfontosabb vádakat nézzük
át az igazság oldaláról is.
1.
Az un. "Fehérterror" eltűrése az országban
Ha fehérterrorról
beszélünk, akkor az azt megelőző vörös terrorról is beszélnünk kell. A Magyar Királyságot tragikus helyzetbe hozó
köztársasági államformák sorozatos züllesztése napjainkig érezhető. A Károlyi-köztársaságot
támogató szabadkőműves erők veszedelembe döntötték hazánkat, majd a
Tanácsköztársaság napjaival olyan szintre züllesztették, mely véres
tragédiákhoz vezetett.
A Tanácsköztársaság plakátja
"A királyi hatalom Isteni hatalom,
amely a kígyókat megbuktatja." -mondta Pió atya
"A köztársaságok viszont magasra
emelik a kígyó szellemét. Feláldozzák Isten népét, mivel visszatartják attól,
hogy az ég felé, Isten felé törekedjék. Ez ma Európa problémája a
köztársaságokban." írta Hertz Solange Utópia c.művében.
Kun-Kóhn
Béla szellemi vetésével Sámuel-Szamuelly Tibor, Cserny Józef, Schön Gábor, Kóhn -Kerekes Árpád, Kovács Lajos, Sturz
Károly és még 200 válogatott Lenin fiúval gyilkolta, ölte a magyar értelmiséget, munkást és parasztot.
Rémtetteiket Váry Albert, Tormay Cecil, Szabó Dezső, Gratz Gusztáv, Ritoók
Emma, Marschalkó Lajos könyveiben részletesen olvashatjuk. Felborult az ezer
éves archiregnum és megrepedtek a keresztény társadalom falai. Erre a borzalmas
gyilkosság halmazra volt válasz a rend drasztikus helyreállítása, mely
események ugyanolyan keménységgel számoltak le a gyilkosokkal, mint azok az
ártatlan néppel. Még a békés embereket is hatalmába kerítette a bosszúvágy.
Horthy azonban ezt írja az emlékirataiban: " Egyik legfontosabb
feladatomnak tartottam, hogy a vörösterror leküzdésére Magyarországon önként
alakult szabadcsapatokat feloszlassam, vagy tagjaikból fegyelmezett egységeket
szervezzek az új hadseregben. Egyetlen törvénytelen tett elkövetésére sem adott
parancsot a fővezér.
2.
A "Numerus Clausus" és a zsidótörvények bevezetése.
Ezeknek a törvényeknek a
bevezetése a zsidó élet nemzeti arányának megőrzése és a
deportálások elleni védelemben szükséges intézkedések voltak, ha Horthy ezeket
nem teszi meg és ezzel nem odázza el a zsidóság elhurcolására irányuló
törekvéseket a tragédiák sokkal hamarabb következtek volna be, pont úgy mint
Európa többi nagyhatalmában. Az Egyenlőség című zsidó lap főszerkesztőjének,
Szabolcsi Lajosnak 1942-ben írott emlékiratából: „Ma, amikor a zsidóságot százfajta numerus clausus öldökli, szinte
irigykedve nézünk vissza arra a korra, amikor egyetlen numerus clausus volt a
törvényben...”
Horthy és Teleki aláírása a törvényen
1943-ban Európában már
csak a Horthy által vezetett Magyarországon éltek biztonságban a zsidók, sőt mi
a menekülteket is befogadtuk a németek által megszállt (pl. Lengyelország)
felől. 1943 nyarán az akkori magyar kormány, kéréssel fordult az angolszász
nagyhatalmakhoz, hogy tegyék lehetővé Magyarország kiugrását a tengelyhatalmi
blokkból. Ennek tárgyalása során megjelent a Zsidó Képviselettől Haimer
professzor, aki a zsidó nagytanács azon kérelmét adta elő, hogy a magyar
kérelem teljesítése miatt aggódnak, ugyanis az a Magyarországon viszonylagos
biztonságban élő nyolcszázezer zsidó megsemmisítését eredményezné. A vétó után
dr. Randall az angol megbízott referens a következőt írta sajátkezűleg a
dokumentumra: „E kérdést megkülönböztető
figyelemmel kísérjük, és ezért nem követeljük a magyaroktól, hogy nyíltan ne
álljanak ki a németek ellen, amely német megszállást eredményezne.” (Ezen
dokumentum a F.O. 371/34498 JC. 120351 sz. alatt található az Angol
Levéltárban.) Koncként és mások érdeke szerint odadobtak bennünket az
ellenérdekelt feleknek.
3.
Belépés a II. Világháborúba és a Doni veszteségek.
A II. Világháborúban való
részvétel a szabadkőművesek által történt trianoni csonkítás és békediktátum
után elkerülhetetlen volt. Az akkori erőpolitika reményt adott hazánk valós
határainak helyreállítására. Semmi nem igazolja fényesebben Horthy tisztességes
szerepét, minthogy Nürbergben tanúként hallgatták meg és bűnössége fel sem
merült.
Korabeli plakát
4.
Bűnösség a zsidó deportálásokban.
Itt hatalmas történelmi
tévedésben vannak rosszindulatú liberálisok, hiszen figyelmen kívül hagyják,
hogy Magyarországot a német hadsereg 1944. március 19-én megszállta és a Magyar
Királyság szuverenitása megszűnt. Adolf Eichmann, a Gestapo zsidóügyi
osztályának vezetője Budapestre utazott, s mint máshol, nálunk is felállította
a helyi, Központi Zsidó Tanácsot. A Tanácsba olyan zsidók kerültek be, akik
vállalták az együttműködést a Gestapóval, közvetítették a németek elvárásait a
zsidó lakosság felé, s betartatták azokat velük. A megalkuvó helyi zsidó
vezetőkben megbízott a zsidó lakosság, s így elhitték, amit mondanak, s
végrehajtották kéréseiket. A Központi Zsidó Tanács vezetője Stern Samu
üzletember, a pesti Izraelita Hitközség elnöke lett. 1944. április 10-én Rudolf
Vrba és Alfred Wetzler, két zsidó származású személy megszökött az auschwitzi
koncentrációs táborból. Zsolnába eljutva felvették a kapcsolatot a helyi
cionista körökkel. A pozsonyi cionista központ munkatársa április 25-én és
26-án meghallgatta őket, ami alapján elkészült az úgynevezett
Auschwitz-jegyzőkönyv, amely tájékoztatást nyújtott a táborban történtekről.
Ezt eljuttatták az isztambuli, genfi, londoni és budapesti cionista körökhöz és
a magyarországi Zsidótanácshoz is. Kasztner Rudolf cionista vezető Adolf
Eichmannal 1,5 millió dolláros egyezséget kötött 1685 zsidó származású személy
kiváltása érdekében (köztük voltak családtagjai, barátai, írók, művészek,
rabbik, cionista vezetők). Ennek fejében a Stern Samu vezette Zsidótanács
elhallgatta az Auschwitzről szóló valós imformációkat, s még biztatta is a
zsidó lakosságot, hogy csak szálljanak fel nyugodtan a marhavagonokba, mert
csak egy kis munkára viszik őket. A gazdag, tehetős zsidókat szállító
„Kasztner-vonat” 1944. június 30-án hagyta el Budapestet és utasai
bergen-belseni kitérővel épségben megérkeztek Svájcba. A német megszállók által
irányított marhavagonos szerelvények pedig 460 000 - többnyire
beasszimilálódott magyar kis zsidót, akik a cionista plutokrácia számára
értéktelenek voltak, elvittek Auschwitzba és egy részük soha nem jutott haza.
Miután a megszállók ellenére Horthy júliusban leállíttatta a deportálásokat Európában
egyedülálló módon és bátorsággal reguláris hadsereget vezényelt a budapesti
gettó védelmére, az esztergomi 1. páncélos hadosztályt Koszorús Ferenc v.
ezredes vezetésével (apám tisztes tagja volt ennek az alakulatnak).
Ez
az intézkedés mentette meg a budapesti zsidóságot ezért reménykedünk, hogy a
gondolkozó és becsületes zsidóság képviselőivel mégis csak előbb -utóbb állni
fog Horthy köztéri lovasszobra, hiszen elmondhatjuk, hogy ő a zsidóság
védelmezője volt, sőt portugáliai száműzetését is a gazdag zsidó családok
finanszírozták. Koszorús az igazak falára került, Horthy pedig ellenséggé
vált??? Azt hiszem, az lehet az oka ebben a plutokrácia által irányított
világban, hogy ő oszlatta fel a szabadkőművesek páholyait és szüntette be
tevékenységüket, tette közzé titkos irataikat. Ma pedig ez bűn, hiszen ők a
segítői a világhatalom erőinek. Végezetül idézzük Koszorús ezredes szavait:
„Horthy
Miklós barát és ellenség által abszolút korrektnek ismert személye minden
lépésével, teljes önzetlenséggel csak Magyarország ügyét akarta szolgálni. Mint
messze kimagasló világítótorony tündöklik e sötét magyar éjszakában. Tévedett ő
is, hiszen ember volt. De tévedései mind jóhiszeműek voltak, és szándékosan
sohasem keresztezték az ország érdekeit. Önmagából, e feddhetetlen belső énből
kiindulva elképzelni sem tudta, hogy a honvéd egyenruhát viselők közt olyan
jellemtelen törtetők is akadjanak, mint akik nyakára nőttek mind
Magyarországnak, mind neki. Ez volt a legnagyobb tévedése.”
vitéz lovag Mireisz Tibor
budapesti székkapitány
|