A bibarcfalvi református gyülekezet számára a
vasárnapi, szeptember 24-i istentisztelet különlegesen ünnepi, egyben némileg
szomorú alkalom is volt: búcsúztak szeretett lelkipásztoruktól, Székely
Lajostól, aki aznap utolsó alkalommal lépett a szószékre hivatalban levő
lelkészként.
|
|
A nyugalomba vonuló lelkész meghatóan beszélt a Bibarcfalván töltött huszonkilenc szolgálati évéről, a jó szívvel, lélekkel végzett gyümölcsöző munkájának számvetése sokak szemébe könnyeket csalt. „Ti vagytok azok, akikkel együtt munkálkodtam, reménykedtem hosszú éveken át. Most ez a múlt erősít meg, felemel, és képessé tesz arra, hogy a búcsú pillanatában is ugyanúgy hirdessem Isten igéjét, mint mindig” – mondta gyülekezetének, fogadalmat téve arra, hogy az együtt töltött idők emlékét soha, senki ki nem törölheti szívéből.
Berszán István, az Erdővidéki Református Egyházmegye esperese elmondta, Székely tiszteletes először Egerpatakon, aztán rövid ideig Nagyajtán és Bölönben szolgált; 1988-ban került Bibarcfalvára, összesen harmincnyolc évig volt lelkész. Jellemzői közül tiszteletet parancsoló termetét, hangját és hihetetlen fizikai munkabírását emelte ki. „De nagy volt lelki teherbírása, segíteni akarása is” – mondta róla.
A kollégák nevében Sándor István és Bartalis-Szélyes Pál szóltak a nyugdíjba vonuló tiszteleteshez, majd Bíró Béla egyházmegyei főgondnok és Lázár-Kiss Barna András, Barót polgármestere is köszöntötte.
A különleges alkalomra a hollandiai Zuidhornból is érkezett egy tizenhat tagú csoport: ők az országhatárokon átívelő gyülekezeti barátságot több mint két évtizeden át ápoló Székely tiszteleteshez magyar nyelven szóltak, megköszönve neki mindazt, amit tett azért, hogy a kapcsolat annyi időn át fennmaradjon. A lelkész nemzetápoló munkájának érdemeit Molnár József, a Vitézi Rend bibarcfalvi székkapitánya méltatta, átnyújtva a Vitézi Rend főkapitánya, vitéz gróf Molnár-Gazsó János, valamint a háromszéki törzskapitány, vitéz Kelemen Tibor és jómaga aláírásával ellátott okleveleket.
Dallal búcsúzott a tiszteletestől a helyi református nőszövetség és a férfikórus is, köszönve a nőszövetségi órák tartalmasságát, a lelkész értékes tanítói munkáját. Bartalis Zoltán gondnok is a gyülekezete érdekében tett erőfeszítéseiért fejezte ki háláját.
A számos vers és dal tarkította ünnepi műsor végén Székely tiszteletes megígérte, továbbra is a gyülekezet körében marad, hiszen csupán a paplakból költözik el, a faluból nem, és utoljára még felolvasott néhány adatot: a huszonkilenc év alatt Bibarcfalván 204 gyermeket keresztelt meg, 266 ifjút konfirmáltatott, 131 ifjú pár fogadott előtte örök hűséget. Ez alatt az idő alatt a faluban 364-en haltak meg, tíz személy kivételével mindannyiukat ő kísérte el az utolsó úton.
vitéz Kelemen Tibor
háromszéki törzskapitány
|
