VITÉZI REND
|
|
|
TÁBORILELKÉSZ HÍREI
|
|
|
ESEMÉNYNAPTÁR
|
|
H |
K |
Sz |
Cs |
P |
Sz |
V |
|
|
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
|
|
|
KERESÉS
|
|
|
HÍRLEVÉL
|
|
|
|
|
|
|
Kormányzó Úr Emlékére |
|
nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó halálának 60. évfordulója van.
Horthy Miklós (Nagybányai, vitéz) (Kenderes, 1868. jún. 18. – Estoril, Portugália, 1957. febr. 9.): tengerésztiszt, Magyarorság kormányzója. Régi beregmegyei családból származott. Atyja, Horthy István a főrendiház tagja volt, anyja dévaványai Halassy Paula. A debreceni kollégiumot végezte és 1882-ben a fiumei tengerészeti akadémiát, melynek elvégzése után 1886-ban tengerészhadapróddá nevezték ki. 1900-ban sorhajóhadnagy, 1908–1909-ben a Taurus parancsnoka volt. 1901-ben lépett házasságra jószáshelyi Purgli Magdolnával. |
Mint korvettkapitány Ferenc József király szárnysegéde lett. Az 1912-i mozgósításkor mint fregattkapitány a Budapest hajó parancsnoka volt. Az I. világháború kitörésekor 1914-ben a Habsburg csatahajó parancsnoka, majd a Novara parancsnokságát vette át. Az olasz hadüzenetkor az olasz partokat bombázó flotta jobbszárnyát vezette. Részt vett a Lovcsen bevételében. Az 1917. májusi otrantói ütközetben súlyosan megsebesült. Gyógyulása után, mint a Prinz Eugen dreadnought parancsnoka működött. 1918. febr.-ban Cattarónál elfojtotta a matrózfelkelést. Visszavonult kenderesi birtokára, majd Szegeden Károlyi Gyula kormányában elvállalta a hadügyminiszteri tárcát (1919. júl.). Károlyi lemondása után a nemzeti hadsereg fővezére lett. A proletárdiktatúra bukása után a Dunántúlról bevonult Bp.-re (1919. nov. 16.). A nemzetgyűlés 1921. márc. 1-én megválasztotta Mo. kormányzójának. Bár a királysági államforma változatlan fennállása mellett volt, mégis 1921 márciusában és októberében esküje ellenére, de a Kisantanttól való veszély miatt megakadályozta IV. Károly visszatérését. 1921-ben Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással, benne bízott, hogy az alkotmányos rendet helyreállítja és az államháztartás megingott pénzügyi egyensúlyát az infláció után rendbe hozza. 1926-ban megalakította a kétkamarás országgyűlést. A háborús hősök kitüntetésére létesítette a Vitézi Rendet, 1929 okt. 11-én a Corvin-láncot és koszorú kitüntetést. 1933-ban és 1937-ben kiterjesztette a kormányzói jogkört. 1942 elején a kormány létrehozta a kormányzó helyettesi intézményt és fiát H. Istvánt kormányzóhelyettessé választották. Belpolitikájában határozottan lépett fel a kommunisták ellen, a nagybirtokos és tőkés osztályra támaszkodott; külpolitikájában a nyugati hatalmakra. Politikája és a trianoni diktátum igazságtalansága Mo.-t a Berlin-Róma tengellyel való szövetséghez vezette, majd a II. világháborúban való részvételhez. A háború menetében való fordulat (1943) eleje után a háborúból való kilépést fontolta és ennek érdekében különböző puhatolózásokba kezdett, melyet az angolok a zsidó vezetés kérése miatt elhárítottak(Randall dokumentum). A Kállay-kormány 1942-43-as különbéke kísérletei rendre meghiúsultak. A németek 1944. március 19-én megszállták Mo.-ot és így nyomásra kénytelen volt kinevezni az új Hungarista kormányt. De ősszel is kísérletet tett a háborúból való kilépésre. Ezt megakadályozta a német segítséggel végrehajtott nyilas puccs. A személyes védelmet biztosító német ígéret fejében államfői hatalmáról lemondott Szálasi Ferenc javára. A háború befejezése után egy ideig Német o.-ban amerikai fogságban volt. A jugoszláv kormány mint háborús bűnöst kikérte, de az USA ezt megtagadta. A nürnbergi perben tanúként kihallgatták. Ezután Lisszabon közelében fekvő tengerparti Estorilban élt haláláig a támogató zsidó családok jóvoltából. Hamvait hű tengerészei hazahozták és Kenderesen temették el
vitéz lovag Mireisz Tibor székkapitány
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|