|
A
megnyitó vendégei voltak: Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások
Minisztériumának államtitkára, Dr. Czunyiné Bertalan Judit a térség országgyűlési
képviselője, Sinkovicz Zoltán Kisbér város polgármestere, Berdó Gábor Károly a Bajtársi
Egyesületek Országos Szövetségének Közép- dunántúli Régió elnöke, Dr. Veres
Zoltán Komárom -Esztergom megyei főjegyző, dr. Szalay Péter, c. r. alezredes a
Kisbéri Rendőrkapitányság vezetője, valamint Bajkai Csaba esperes –plébános.
A tárlat jelentős részét vitéz Békási Imre, a Vitézi
Rend központi székkapitánya, a rend Hadisír Gondozó Csoportjának parancsnoka
biztosította a múzeum részére, 25. éves gyűjtői munkájának jubileumi emlékére.
A Himnusz eléneklése után Sinkovicz Zoltán köszöntötte a megjelenteket, aki
elmondta, az Emlékmúzeum célja, hogy bemutassa a forradalom és szabadságharc
dicső és tragikus eseményeit nagy hangsúlyt fektetve a Kisbéren történtekre,
ezzel emléket állítva 1956 hősei előtt. Átfogó képet kaphat a látogató az
1956-os kisbéri eseményekről, majd a forradalmat követően a megtorlásban
áldozatul esett lakosok kálváriájáról, egyben bemutatja a korabeli egyenruhák,
tárgyi eszközök segítségével a burkolt megtorlás résztvevőit is.
Beszéde végén a polgármester megköszönte a Polgármesteri Hivatal, a
Városigazgatóság és a Wass Albert Művelődési Központ munkatársainak és vitéz
Békási Imrének a munkáját és a gyűjteményének a felajánlását.
Dr. Rétvári Bence avató beszédében elmondta, hogy Magyarország Kormánya az
1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról történő méltó
megemlékezés és a hősök előtti tisztelgés érdekében a 2016. évet az 1956-os
forradalom és szabadságharc emlékévévé nyilvánította.
Az államtitkár hangsúlyozta, az 1956-os forradalom különlegességét az adja,
hogy a forradalomból egy, a nemzeti függetlenségért folytatott szabadságharc
lett, ahol a magyarok nemzeti egységben kiálltak a szabadságért és a
függetlenségért, és ez egy olyan örökség, amit nekünk is tovább kell adni, még
azoknak a fiatalabb generációknak is, amelyek ma szabadon élhetnek egy
független országban. Az évforduló arra is nagy lehetőség, hogy összefogjunk, és
méltó helyére tegyük a szívekben és a nemzet emlékezetében 1956-ot. Akkoriban
sokan semmilyen áldozattól nem riadtak vissza, "megmentették a
becsületében a nemzetet", így tiszteletet érdemelnek, sosem lehet
elfelejteni őket - mondta. Hozzátette: 1956 megmutatta, hogy a diktatúrának
nincs gyökere Magyarországon, hogy az összefogásban milyen erő rejlik, és ha
nem is volt sikeres a szabadságharc, "a mi szabadságunk ebben az
eseményben gyökerezik".
A sort Czunyiné Dr. Bertalan Judit folytatta, aki arról beszélt, hogy 1956
példája jelentős a nemzeti közösségnek, a feladat most az, hogy miként tudjuk
az évfordulót közös nemzeti ünneppé tenni, 1956-ot közel vinni az emberekhez,
továbbá a fiataloknak elmondani, mit jelentett akkoriban az az önfeláldozás,
hősiesség és bátorság, amellyel a nemzet szembefordult a hatalmas túlerővel, és
megmutatta az egész világnak, hogy nincsenek kis nemezetek, valamint azt, hogy
a fennmaradásáért a magyar nemzet mindig kész harcolni. Ez szép feladat,
egyúttal nagy felelősség - mondta, hozzátéve: különösen a fiatalokhoz
szeretnének szólni, ők az egyik fő célcsoport.
Akkor van jövője Magyarországnak, ha mindazt, amiből a jövő sarjad, nem
felejtjük el, és megvalósítjuk azokat a nemes elhatározásokat, amelyek ’56-ban
vezették azokat a fiatalokat, akik fellázadtak a zsarnokság ellen – mondta
ünnepi beszédében a képviselő asszony. A mi dolgunk, hogy a következő generáció
megtanulja a forradalom és szabadságharc értelmét és igazságát, hogy van egy
nép Európa közepén, amelyik saját maga akar dönteni sorsáról. Nemzeti
önrendelkezés, jogállam és szabadság azok az értékek, amelyeket tovább kell
adnunk – fűzte hozzá, majd egy idézettel fejezte be beszédét :
„A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem
produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük,
gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük
elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A
kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról,
amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek!
Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt
igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt
a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.”
(Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin /1918 – 2008/, Nobel-díjas orosz író.)
A felszólalások után a kiállítás megálmodója, vitéz Békási Imre szavalta el
saját versét, majd a Kisbéri Táncsics Gimnázium diákjainak műsora zárta az
eseményt, végül a vendégek az ünnepélyes szalagátvágással átadták a kiállítást.
Fényképek: Szabó Sándor
Forrás: www.facebook.com/KisberiPolgarmesteriHivatalalapján
vitéz Csűry Csaba
média és kapcsolattartásért felelős
központi őrmester
|
