A közterületi műalkotások, a szobrok mindig egy-egy
közösség korábbi történelmi eseményeit, közösen átélt élményeit idézik fel. Mit
üzen nekünk a Szilvásváradon 2002-ben felállított Kárpátok őre szobor?
A szobor alapgondolata a Honfoglalás koráig tekint
vissza. Ekkor Árpád fejedelem egy éber katonai védelmi rendszert alakított ki.
Éjjel-nappal strázsáló őrökkel zárta le a Kárpátok hágóit. Amíg ez a védelmi
rendszer működött őseinket nem tudták megtámadni.
.jpg)
A KÁRPÁTOK ŐRE INTÉZMÉNYT István király alapította és
a székelység határőrizetéért cserébe autonómiát kapott. A székely családok
férfi tagjai közül sokan odavesztek. Az ő emléküket megörökítve avatták fel
1915-ben a Kárpátok őre emlékművet Kolozsvárott.
Alkotója Szeszák Ferenc egy idealizált népi alakot
formált meg, a határvédő székely katonáét. A székelyek már ebben az időszakban
is a legigazabb magyarokként jelentek meg a korabeli általános magyar
diskurzusban, elterjedt a vélekedés, miszerint ők voltak azok, akik „hősiesen
védték az ezeréves határokat és a nyugatot a keleti hordák támadásától”.

1918-ban a városba bevonuló román csapatok lerombolták
a szobrot. Trianon után a magyarok szétszórattatásának jelképévé vált: a
Kárpát-medencei magyarság létezésének és megmaradásának feltétele a nemzeti
határokon átívelő összefogás. 2002 Szilvásváradon avatták fel a szobor
másolatát
Nem sikerült tehát az alapgondolatot kiirtani: a haza
védelme mindannyiunk feladata. A méltóságot sugárzó őr szobra nyugalmat és
elszántságot tükröz, egyetlen tölgyfából készült, megformázása élővé varázsolja
a holtnak tűnő fát.

A Vitézi Rend Egri Székkapitánysága ez évben is részt
vett a Szalajka völgyben rendezett színvonalas programon, ahol határon innen és
túli résztvevők képviseltették magukat.
Ma már nincs szükség fegyveres őrökre az ezeréves
határainkon, de magyarságunk izzó parazsának életben tartása a mai napig is
mindennél előrébb való. Ma is élnek közöttünk olyan identitásukban
rendíthetetlen, rendkívüli és közösségépítő munkásságukkal a magyarság nemzeti
jövőjét előrelendítő emberek, akik ugyanezt a szerepet töltik be a jelenben. Ők
a Kárpát-haza őrei.
.jpg)
vitéz Veréb István vit. hadnagy és neje Veréb Istvánné
nemzetes asszony
vitezirend.com |