|
A
második világháború eseményei 1944-ben már elérték a Kárpátok vonalait. A németek úgyszólván Kárpátalja minden
településéről visszavonultak és Csapnál építettek ki egy erős védelmi állást,
mert mindenképpen meg akarták védeni ezt a fontos vasúti gócpontot, illetve a
Tisza-hidakat. 1941-ben Csapon létrehozták az Erődítési Csoportparancsnokságot
a magyar királyi honvédség keretein belül, melynek az volt a feladata, hogy
irányítsa az Árpád vonal építését Kárpátalján. 1943 nyarán
átszervezték és itt szervezték meg az I. Erődítési Csoportparancsnokságot.
 A
szovjet csapatok tulajdonképpen harc nélkül vonultak be október 26-án és 27-én
Munkácsra és Ungvárra. Ungvár felől azonban nem tudták megközelíteni Csapot,
mert a németek felrobbantották a Latorca-hidat, a folyó őszi áradása pedig
megakadályozta az átkelést. A 17. szovjet lövészhadtest
Huszt-Nagyszőlős-Beregszász útvonalon érte el 1944. október 28-án Csap szélső
házait, ami után nyomban el is küldték a győzelmi rádiógrammot a
főhadiszállásra (azóta is ezt a napot jegyzi a történelem Kárpátalja és egyben
Ukrajna teljes “felszabadításaként”). Egy heves ellentámadás azonban
visszavonulásra kényszerítette a szovjeteket, akik a Latorcáig visszavonulva,
az akkor még szabályozatlan folyó áradása nyomán keletkezett sárba ragadtak.
Időközben a németek visszavonultak, s egy magyar hadtestet hagytak hátra Csap
védelmére.
A
községet végül, szakadatlan bombázások és heves utcai harcok után, november
23-án foglalták el a szovjetek közel egy hónapos véres harcok árán.
Az
ostromot nagyon megszenvedte a település. A lakóházaknak alig 30%-a maradt
többé-kevésbé épen, romokban hevert az állomás, valamennyi pályaudvari vasúti
építmény, a rakodó-pályaudvar, a vízmű s más középületek – így a református
templom is, melyet a visszavonuló németek aláaknáztak és felrobbantottak;
ugyanez lett volna a sorsa a katolikusnak is, azt azonban egy magyar katona,
élete kockáztatásával s a gyújtózsinórok átvágásával az utolsó pillanatban
megmentette.
1945.
júnis 29-e után Kárpátalját Csappal együtt a Szovjet-Ukrán SZSZK-hoz csatolták.
A szovjet hatalom felállításával még nem
értek véget a csapiak szenvedései. A hatóságok parancsa értelmében begyűjtöttek
és elhurcoltak minden olyan 18. életévét betöltött férfiembert, aki magyarnak
vallotta magát. Közülük csak egyesek tértek haza a sztálini haláltáborokból.
vitéz
Molnár Zsolt
járási vit. őrm.
vitezirend.com
|
