Siklós városa méltán büszke a nagy történelmi hagyományokkal bíró siklósi várra. Talán nincs is olyan magyar ember, aki ne hallott volna a Tenkes kapitányáról, aki a siklósi várban tanította móresre a labancokat. Nagyon szép történet, ami felidézi a kuruc világ szépségeit. Magyar történelmünk során a Rákóczi szabadságharc tartott legtovább. Jelentős külföldi segítség nélkül is eredményesen harcolt a kuruc sereg, minek nagy részét a könnyű lovasság- huszárság alkotta. Seregeink büszkesége a huszárság volt, akik bátorságukkal kitűntek a katonák közül. Nem véletlen, hogy a Vitézi Rend soraiba is sok huszár nyert felvételt. Dicső múltunknak állít emléket a „Tenkes Hadjárat” amit rendtársunk vitéz Csizik Mihály idei évben már tizenhatodik alkalommal szervezett meg. Szív melengető látvány, amikor a hagyományőrzés ilyen szép formáját látjuk. Ehhez a nagyszerű hadjárathoz csatlakozott a Vitézi Rend Hagyományőrző Törzskapitánysága vitéz Kiss László törzskapitány úr vezetésével. Nagyon színvonalas és látványos kiállítást hoztak létre a huszárság történetéről és a Vitézi rendről. A kiállítás megtekinthető a siklósi várban.
Maga a rendezvény összhangban volt a városban megrendezett fúvószenekari találkozóval. A zenekarok egymás után felvonulva katona zenével vezették fel a Vitézi Rend és a huszárok díszelgő menetét. Nincs olyan szó, ami leírná azt, amikor katona indulóra bemeneteltünk a várba. A Rend nevében köszöntöttem a közel ezerfős közönséget. Jómagam huszár és vitéz ősökkel rendelkezem – így nagy szeretettel beszéltem a huszárságról és a Vitézi Rendről. A köszöntő után Balázs Csaba alpolgármester úrral megnyitottuk a szemet gyönyörködtető kiállítást. A nap végén, bajtársi esten vettünk részt a „Tenkes Hadjárat” részvevőivel.
A hagyományőrzés legnemesebb feladata a hiteles történelmi ismeretek terjesztése és a fiatalság haza szeretetre való nevelése.
vitéz Molnár Gazsó János elnök főkapitány ünnepi beszéde a kiállítás megnyitása előtt.
Huszárság 500 éve, Siklósi Huszárhagyományok őrzése
Kevés olyan nép van a világon, mint a magyar, akiről gyakran azt mondják lóra termett. Történelmünk során számos hőstettet hajtottak végre a magyar lovas katonák. A kora középkor könnyű, nomád lovasságát fokozatosan váltotta fel az egyre nehezebb páncélba öltözött nehéz lovasság. Ezt a korszakot a csatatereken a zárt sorban támadó lovagok uralták. Ércfalként előre szegezett lándzsával támadó lovagok zárt sora sokáig csatadöntő tényező volt. De már a kora középkorban uralkodó királyok és hadvezérek felismerték a könnyűlovasság felbecsülhetetlen értékét. Az ő feladatuk volt felderítés, portyázás, összeköttetés megteremtése és a csata megkezdése, annak bevezetése. Az akkori hadvezetés hamar rájött arra, hogy a könnyűlovasság tökéletesen alkalmas arra, hogy az ellenség zárt rendben támadó sorait szétzilálja. Magyar lovas katonáinknak messze földön híre volt. Ők a portyázó lovasok voltak azok, akik sok esetben mélyen az ellenség területére behatolva is eredményesen sarcolták a városokat vagy meglepett, rájuk nem számító seregtesteket semmisítettek meg.
A magyar történelemben három évszázadon keresztül áll egymással szemben a magyar és török harcos. A törökök keleti lovas harcmodora megkívánta, hogy a magyarok a régi napkeleti harcmodorhoz nyúljanak vissza. Ezekben az időkben alakult ki és vált önálló fegyvernemmé a huszárság. A magyar huszárnak olyan híre volt, hogy a hatalmas török birodalomban rettegve emlegették. Hamarosan a nyugaton élő népek és katonák is megismerték a páratlan értékekkel bíró magyar huszárt. Maga Ferdinánd császár és király írta 1547- ben „ A huszár Európa legjobb lovasa”.
Később a könnyűlovasság volt a fő fegyvernem Bocskai hadseregében is. Ebben az időszakban a magyar huszár, fegyverzetben elmaradt a nyugat - európai ellenfeleitől. De híres bátorságával, vitézségével mégis méltó ellenfele tudott lenni a nyugati lovasságnak. Bethlen Gábor idején a huszárság számos nyílt csatát győztesen vívott meg, ezzel öregbítve régi hírnevét. A török kiűzése után magyar katonáink a Habsburg birodalom jól képzett hadseregével találták magukat szembe. Akiket olyan legyőzhetetlen vezérek vezettek, mint Savoyai Jenő és Bádeni Lajos. A magyar irreguláris könnyűlovasság ennek a félelmetes hadigépezetnek ellenfele tudott lenni. S ez annak volt köszönhető, hogy olyan hadvezéri zseni vezette, mint Thököly Imre. Az ő győzelmei rakták le az alapjait a felső – magyarországi kuruc fejedelemségnek. A magyar lovasságot, a kurucokat hagyományos vitézsége tette alkalmassá arra, hogy szembe szálljanak a kor legmodernebb hadseregeivel. Huszárságunk fénykorát Rákóczi szabadságharctól számítjuk. Ebben az időszakban már egész Európa ismerte a magyar huszárt. Ismertségének és dicsőségének csúcsa talán Mária Terézia uralkodása idején és a Napóleon elleni háborúk idején volt. Amikor már zárt rendben támadva szélvészként pusztította az ellenség sorait. A hadseregek legszebb és legcsodálatosabb fegyverneme a huszárság volt. Azt hiszem elmondhatom,hogy huszárnak lenni kiváltság volt. Szabadságharcunk idején huszárjaink óriási túlerő ellen is sikeresen harcoltak.A magyar huszár szemet gyönyörködtető ruhájában, csillogó kardjával a magyar hadsereg büszkesége volt 500 évig. Az I. Világháború modern harcmodora megkövetelte, hogy szép ruhájukat csukaszürkére cseréljék. De ez mit sem számított, amikor a harctéren kellett megmutatni hősies bátorságukat. Családom felmenői az I. Világháborúban huszárként harcolva szerezték a vitézséget. Így közvetlenül még harcoló huszároktól tudom, hogy milyen fergeteges lovasrohamokkal győzedelmeskedtek a géppuskák korában is. S amikor már mindenki azt gondolta, hogy a huszárság elavult fegyvernem – akkor a II. Világháborúban mutatta meg a magyar huszár, hogy a magyar virtus micsoda fegyvertény. A tankok korában olyan huszárok rohamozták a szovjeteket, akikre méltán büszkék lehettek volna huszár elődjeik.
Nem véletlen,hogy amikor 1920- ban Horthy Miklós megalapította az ősi magyar hagyományokból táplálkozó Vitézi Rendet, számos huszár nyert oda felvételt.
A vitézi gondolat a 95 éve alapított Vitézi Rendben öltött testet. Nem véletlen,hogy a magyar nemzet a legválságosabb időszakában menekült ehhez a gondolathoz. A vitézi gondolat kettő ősi erényt : a vitézséget és a nemzethűséget emeli piedestálra.
A Vitézi Rend az ezeréves múltból merít erőt a jövő építéséhez. Mi vitézek nem szűnünk meg hinni Magyarország feltámadásában. A Vitézi Rend felbecsülhetetlen értékű, sőt történelmi hivatású intézménye Magyarországnak. Amikor a kormányzó úr megalapította ezt a magyar katonai rendet – nem csak jutalmazni kívánta a Világháborúkban hősiesen harcoló katonákat, hanem az ország támaszának is szánta ezt a történelmi hivatású rendet. Mert a vitézek békeidőben, is őrizték az ország rendjét és kemény munkával építették újjá azt, amit a győztes hatalmak leromboltak. A rend tagjának lenni nem csak dicsőség, hanem óriási felelősség is. Mi vitézek mikor avatásunk során felesküszünk a Szentkoronára – egy életre szóló feladatot vállalunk magunkra. Eleget téve alapítónk akaratának nem szűnünk meg Magyarország felemelkedésén fáradozni. Sokan kérdezik, hogy vajon milyen létjogosultsága van a mai rohanó, globalista világban egy ősi hagyományokból táplálkozó katonai rendnek? A válaszom egyszerű és kézenfekvő. Őseink munkáját folytatjuk, hogy Magyarország újra régi fényében tündököljön. A mai Vitézi Rend a kor követelményeihez alkalmazkodva vállalt feladatokat a magyar társadalomban. Feladatai közé tartozik a katasztrófavédelem, karitatív tevékenység, hadisír gondozás és hagyományőrzés. A hagyományőrzés és az ismeretek terjesztése elengedhetetlen. Mert a nép, amely nincs tisztában a múltjával, annak nincs jelene és jövőképe sem. Világszerte láthatjuk, hogy a nemzetek egyre másra nyúlnak a hagyományőrzés ápolásának eszközéhez. Amikor huszár és vitéz őseinkről beszélünk, nem feledkezhetünk meg azokról, akik ezt a nemes és nehéz feladatot magukra vállalták.
Itt Siklóson a katonai hagyományőrzés csodálatos példáját láthatjuk. Amikor az 1990 –es évek közepén megszűnt a siklósi lóbaráti kör sokan gondolhatták, hogy egy nagyszerű kezdeményezés ért véget. De szerencsés esetben, amikor valami véget ér akkor valami új is elkezdődik. Ehhez persze az is szükséges,hogy legyen valaki adott településen, aki erős akarattal azon dolgozik, hogy valami olyat adjon a közösségnek, ami értéket teremt. Ilyen ember vitéz Csizik Mihály hagyományőrző őrnagy úr. Vitéz Csizik Mihály talán maga sem tudta,hogy milyen nemes munkába kezdett amikor 1998- ban megalapította a Tenkes Lovas Sport Klubot. Ennek a klubnak több szakosztálya is van. Ezek közül nekünk, katona embereknek, a legkedvesebb a Huszár – Katonai Hagyományőrző szakosztály. Azt gondolom egy ilyen híres nagy történelmi hagyományokkal rendelkező várhoz, mint a siklósi vár nagyon jól illeszkedik a huszár hagyományőrzés. Munkájának köszönhetően 2000 – ben a huszár hagyományőrzők zászlóavatására is sor került. Egy maroknyi ember, ők 12-en indították útjára ezt a szép hagyományt. Nagyszerű gondolat volt mikor Siklós híres várához kapcsolódva a kuruc lovasoknak emléket állított. Nincs ember, aki ne hallott volna a Tenkes kapitányáról. Jómagam gyermekként alig vártam, hogy felcsendüljön az ismerős zene. Jó volt látni, ahogyan a Tenkes kapitánya és lovasai túljártak a megszálló labancok eszén. Észre sem vettük és már akkor belénk vésődtek hazafias gondolataink. A Tenkes hadjárat az országban egyedülálló és rendkívül látványos. Túrájuk során számos település lakosai csodálhatják meg a délceg huszárokat. Él még a magyarban a huszárok iránti tisztelet. S ez a dicső múltat felidéző hadjárat alkalmas lehet arra, hogy az emberek szívében szunnyadó hazaszeretetett lángra lobbantsa. Mert a hagyományőrzés több annál, hogy egyszerűen csak a múltat idézi. Én úgy hiszem, a hazaszeretet lángját már gyermekkorban el kell ültetni a kicsiny gyermeki szívekben. Büszke vagyok arra, hogy a Vitézi Rend Hagyományőrző törzskapitánysága vitéz Kiss László vezetésével részese lehet ennek a nagyszerű esemény sorozatnak.
Tisztelt Hagyományőrző Huszárok!
Önök nagyon nemes és szép feladatot vállaltak magukra. Mai huszárságaink bemutatóin keresztül fiataljaink közelebb kerülnek a honvédelem fogalmához. Így Önökre óriási felelősség hárul. Legszebb feladatuk a magyar gyerekek, a magyar ifjúság hazaszeretetre való nevelése.
Ehhez kívánok Önöknek Istentől megáldott erőt és egészséget!
Örömmel tettem eleget vitéz Csizik Mihály huszár kapitány felkérésének, amikor elfogadtam a meghívását Siklósra.
