Amint azt v. Székely Zsolt törzskapitány ez alkalomból elhangzott
beszédéből megtudhattuk, Magyarországon a Hősök Napját május utolsó
vasárnapján tartják, eredete pedig az 1917-ben meghozott VIII. törvényre
vezethető vissza. A kommunizmus ideje alatt törölték a hivatalos
ünnepek sorából, azonban 2001-ben ismét törvény erejével nyilvánították
emléknappá. A szónok kifejtette: a Hősök napja ma, a kegyeletadás mellett és azzal
egyenértékűen a béke jelentőségére kell, hogy irányítsa a figyelmünket,
azt sugallván mindenkinek, becsülje meg, hogy háborútól mentes korban és
helyen élhet. Így a televízión és számítógépes játékokon keresztül nap
mint nap az erőszak vírusával fertőzött gyerekeket is ráébresztheti,
hogy a látszólagos világtól eltérően a valódi háborúk valódi halottakat
követelnek.
Éppen ezért nekünk, akik békében élhetünk,
kötelességünk kimutatni a tiszteletünket azok iránt, akik nem születtek a
miénkhez hasonló szerencsés korban. A történelem tanúsága szerint
ugyanis az emberiség legtöbb nemzedéke kénytelen volt átélni a fegyveres
összeütközésekbe torkollt ellenségeskedések borzalmait, így a béke
egyfajta kegyelemként, csodaként is felfogható. Ezt a hatalmas adományt
azonban csak úgy tudjuk megbecsülni, ha megemlékezünk azokról, akiknek
háborús korszakokban kellett helytállniuk, és számos esetben a hazáért
életüket áldozniuk.
A megemlékezés versfelolvasással folytatódott, majd lelkészi áldással, közös imával és koszorúzással zárult.
Bedő Zoltán
|