A munkálatokra a Várgesztesi Római Katolikus Egyházközség sikerrel nyújtott be pályázatot, a ravatalozó rekonstrukciójára 16, a hősök kegyeleti helyeinek felújítására 2,5 milliót nyert el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretéből. A pályázat kimunkálásáért, az elszámolás elkészítéséért Menoni Gabriella polgármester vasárnap köszönetet mondott az egyházközség tagjai, kiemelten Dr. Kis József részére, Spányi Antal Megyéspüspök atyának a megelőlegezett forrásokért, a kivitelezőknek, műszaki ellenőröknek az áldozatos munkájukért, s a megyei Honvéd és Nemzetőr Hagyományőrző Egyesület állományának, akik több mint 400 munkaórát teljesítettek a Hősi parcella felújítása során.
Elődeink és a hősök emlékét megtartjuk és megőrizzük! – zárta gondolatait a polgármester.
Amikor egy település, egy közösség mind a hősök emlékére, mind pedig egy temetőben a méltó búcsúra képes áldozni és képes megtenni mindent azért, hogy a hősi sírok, a temető és annak környezete megszépüljön, az tiszteletet mutat – fogalmazott az eseményen Czunyiné dr. Bertalan Judit államtitkár, majd hangsúlyozta: olyan tiszteletet mutat, amit mindnyájunknak meg kell tanulnia.
Vitéz Bányay István Károly nemzetőr dandártábornok, a Komárom-Esztergom Megyei Honvéd és Nemzetőr Hagyományőrző Egyesület elnöke a jelenlévőktől azt kérte: azokról a honvédekről se feledkezzenek meg, akik még mindig hevenyészett sírjaikban nyugszanak a falu közigazgatási határain belül, s bár sírhelyük biztosított lett volna a temetőben, a honvédelmi tárca nem járult hozzá. Közülük Funtig József, Darázs János és Kis Jenő neve ismert. A dandártábornok a távolban elhunyt Schäffer Antalról és Pillmann Ferencről is megemlékezett, valamint a családi sírban nyugvó Pillmann Imréről, aki „abban a zűrzavaros időben valahogy hazakeveredett, s amikor a szovjetek elfoglalták a községet, menekülni próbált, ám hiába volt fegyvertelen, agyonlőtték”.
Azok a honvédek és bizony civil áldozatok is, akikre ma itt közösen emlékezünk, helytálltak. Ezért is a mi hőseink, a nemzet hősei, akiket nem szabad elfelejteni, és akik iránt örök hálánk kötelez – hangzott el a beszédében. A dandártábornok végül a felújításban nyújtott áldozatos munkáért az egyesület három tagja, Józsa Beáta, Likár József és Daubner Attila részére fejezte ki köszönetét.
Vitéz Molnár-Gazsó János, a Vitézi Rend Főkapitánya meghatottan és alázattal idézte fel azon sokszázezer magyar fiatal, családapa sorsát, akik hazájuk hívó szavára azonnal fegyvert ragadtak és készek voltak vérüket ontani, hogy Magyarország fennmaradjon a kései utódok számára. A csatamezőkön elvérzett nagyapák, dédapák közül ő is három, Várgeszteshez kötődő hős nevét emelte ki. Így fogalmazott: a háborúban bátran harcoltak és a háború, valamint a kommunista rémuralom után életük végéig hazájukat szolgálták. Mert a hazát szolgálni nem csak háborúban lehet, hanem békeidőben is. És kell is.
Molnár-Gazsó János a három hős emlékét idézve bejelentette: a Vitézi Rend poszthumusz soraiba fogadta néhai Hám Mihály honvédet és néhai Bender Mihály őrmestert, s Vitéz Magyar Dezső ezredes részére a rend főkapitányaként Világháborús Emlékérmet adományozott, melyet a vitézavatáson nyújt át szerettei részére.
A történelem vérzivataros időszakára, kínokra, fájdalmakra, sokmillió ember életét követelő háborúra és magyar hőseire történő visszatekintéseket követően Bedy Sándor római katolikus plébános, dr. Papp Szabolcs görög katolikus paróchus és Szemeti Ferenc nyugállományú ezredes, református tábori lelkész mondott imát, s szentelte fel, áldotta meg a felújított ravatalozót és sírparcellákat, majd a jelenlévők a központi keresztnél helyezték el a kegyelet, az örök emlékezés és tisztelet virágait.
