|
1940-ben kormányzói rendelet június
28-át jelölte ki Honvéd Nappá. A rendelet szerint a Honvéd Nap a
„fegyveres erők ünnepe” a katonai szellem és hadsereg belső erejének
ünnepélyes megnyilatkozása a nemzet színe előtt. A 16.-os Honvéd Katonai
Hagyományőrző Csoport és a Vitézi Rend ezen hagyományt kívánja újjá
éleszteni.
A Hazánkat egyharmadára csonkító trianoni békeszerződés a hazai katonai viszonyok terén is változást hozott. Az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartása helyett, a katonai előképzés legfontosabb színtere a leventeintézmény lett, ami kettős irányítás alatt működött. Egy 1921. évi törvénycikk meghatározta, hogy az iskolát elhagyó férfiaknak 12 éves koruktól 21. életévük betöltéséig kötelezően részt kell venni a leventeképzésben. A leventeintézmény elsősorban azt a célt szolgálta, hogy - leginkább a sport terén - megadja azt a fizikai nevelést, ami az ifjúságot egy esetleges háborús szolgálatra is felkészíti és megedzi. Ezen kívül kialakította a tudatos nemzeti érzést is. Ezen intézményekben az oktatók gyakran hivatásos tisztek voltak, akik elvárták az engedelmességet, és a fegyelmet.
Az intézmény szigorú és sportosan edzett foglalkozásai miatt, a leventemozgalom a lustább ifjak között nem is volt túl népszerű. Ezért a honvédelemről szóló 1939. évi II. tc. az iskolai ifjúság részére kötelezővé tette a leventeképzést. A Kormányzó Úr pedig 1941. július 18-án rendeletileg a "Legfelsőbb Elhatározás" útján "az ifjúság katonás szellemű neveléséről és a testnevelés erőteljesebb végrehajtásáról" címmel szabályozta a kérdést. A képzést az ifjú leventék korához, szellemi adottságához és fizikai erőnlétükhöz szabályozták. Így három korcsoportot hoztak létre: I. korcsoport: a leventeapródok (12-14 évig). II. korcsoport: az ifjúleventék (15-17 évig). III. korcsoport: a leventelegények 17 év felett. Minden egyes korcsoport végén gyakorlati vizsgát, ún. próbát kellett tennie a leventének.
 Ez az általános magatartás, testnevelés, egészségápolás, levente tudnivalók, leventeszolgálati szabályzatok gyakorlati ismeretéből állt, valamint a céllövészet, katonai előképzés, térképismeretek, honpolgári, honvédelmi és katonai alapismeretek biztos tudásából. Az életkor emelkedésével a követelmények színvonala is egyre magasabb lett. A második világháború végén a leventék számára is beköszöntött a rossz világ. Míg a vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó Úr országépítése alatt Magyarországon a leventemozgalom felemelkedésével egy általános testi és szellemi erőnlétet biztosított a leventék számára, addig a Szálasi Ferenc vezette nyilas kormány alatt az idő előtti erőltetett sorozás alkalmával a nagykorúságot még el sem érő számos leventét és levente korú fiatalt vittek a nyilasok, azzal a céllal hogy bevetik őket a szovjetek elleni harcokban. Szálasiék ezután behívták a 16 éves korosztályt is, 1944 legvégén pedig elhurcolták még a 14-15 éves fiúkat is. Tehervagonokban, viszontagságos út után Németországba vitték őket, ahol német katonai kiképzésben akarták őket részesíteni. Erre azonban már nem maradt idejük. A leventék hazatérésük után, ha a hadifogságtól megmenekültek sem számíthattak tisztességes bánásmódra. A levente kiképzésnek köszönhetően ezek a fiatalok sokkal jobb eséllyel tudták túlélni a szovjet hadifogolytáborok szörnyűségeit. A leventék erőn felül is hűen szolgálták hazájukat és becsülettel tértek haza a hadifogolytáborokból.
Az ünnepség fénypontjaként az 1927-es Levente zászló bemutatása, felszentelése és átadása következett:
A zászló anyaga duplán elhelyezett, anyagában nyomott mintás fehér selyem, brokát, három oldalán aranyrojttal díszítve egy sarkában zászóbojttal.
A zászló egyik oldalán a babérfüzérrel és tölgyfalombokkal övezett magyar kiscímer látható. A tölgyfalombok jelképezik az ősök tiszteletét, a rendületlen kitartást. A babér hosszúkás, hegyes végű leveléről ismerhető fel. A babérágon a babérlevele és bogyója is látható természetes zöld színben. A babér régi hatalmi és dicsőség jelvény. A tölgy és babér ágakat nemzeti színű szalag köti össze. Körülötte a „ISTENNEL A HAZÁÉRT ÉS KIRÁLYÉRT!„ felirattal, a leventemozgalom jelmondatával. A zászló másik oldalán középen egy pálmalevélen nagy L betű nyugszik. A pálmalevél az ókori rómaiaknál a versenyek győztesének jutalma. A világi szimbolikában a gazdagság, győzelem, fény és siker jelképe. A nagy L betű pedig a Levente szó kezdőbetűje minden levente jelvényen és címeren megtalálható. Az L betű alatt egy kék virág a hűséget szimbolizálja. Körülötte a „LÓKOS MENTI LEVENTE EGYESÜLET 1927” felirat látható. A zászló nem készült el teljesen, a hímzés félbe maradt és bár egy alkalommal biztosan tudunk a zászló alatti felvonulásról a zászló dupla selyem anyaga csak ideiglenesen van összevarrva, fércelve. Hiányoznak a zászlórúdhoz rögzítő elemek is, ezért is fog a szentelés kifeszített állapotban történni.
Feltehetően a német vagy szovjet megszállás elől gondos emberek a Katolikus egyház gondjaira bízták a zászlót, ami a hosszú megőrzési idő alatt kezdett feledésbe merülni, amikor 2002-ben Bencsik Tibor atya bízta meg a világi vezetőséget Drajkóné Juci nénit, hogy a zászló hímzésének befejezéséről intézkedjék. Ekkor került a zászló a rétsági goblein kör szorgos kezű asszonyaihoz, akik a legnagyobb elszántság ellenére is azt tapasztalták, hogy a zászló hímzése egy számukra ismeretlen technikával készült. Máthéné Kati néni nagy gondossággal őrizte tovább a zászlót 16 éven keresztül bízva benne, hogy idővel méltó helyére kerülhet ez a páratlan történelmi emlék. Dukony Zsolt rétsági lokál patrióta küldetésének tekintette, hogy a zászló a feledés homályából a napvilágra kerüljön és újra belépjen a köztudatba.
A zászlót Csery András atya szentelte meg, zászló anyaként Máténé Kati néni a zászló eddigi őrzője kötötte fel a szalagot. A zászlót, felszentelése után a Vitézi Rend Nógrád Megyei Törzskapitánysága nevében vitéz Szakács László széktartó vette át megőrzésre mindaddig, amíg Rétságon egy arra méltó állandó kiállítás, vagy múzeum nem létesül, hogy a zászló a nagyközönség számára méltó módon bemutatható legyen. Reméljük, hogy a megőrzésből a zászló mihamarabb visszakerülhet Rétságra egy arra méltó kiállítás keretein belül. Az ünnepi műsorban a résztvevők: Tizenhatos Honvéd Katonai Hagyományőrző Csoport, Vitézi Rend Nógrád megyei Törzskapitánysága, Tormay Cecile Irodalmi és Történelmi Társaság, Jávorka János ny. alez., Szájbély Zsolt, Kispál András, Kovács István.
vitéz ifj. Szakács László
székkapitány, Nógrád megye
vitezirend.com
|
