1890
áprilisában a kishegyi kőbánya mellett találták meg azt a honfoglalás kori
lovassírt, amelyből a híres süvegcsúcs, a Magyar Nemzeti Múzeum egyik féltett
kincse előkerült.
Az
emlékhely létrehozását a nyíregyházi székhelyű Beregszászért Alapítvány kezdeményezte.
Támogatóra talált a Csizaj Borgazdaság vezetőinél (Gutman Hugó és Anatolij
Poroszkov), akik felajánlották, hogy a gazdaság területén, védett helyen álljon
ez az emlékműkomplexus. Nemcsak rendelkezésre bocsátották a területet, hanem
rendezték is azt: elkerítették, leburkolták, reflektorokat helyeztek el az esti
megvilágításra.
Összmagyar
összefogással jött létre a márvány obeliszkből (alkotója a beregszászi id.
Szilágyi Sándor) és a süvegcsúcs műkő szobrából (ifj. Szilágyi Sándor),
valamint a hét honfoglaló vezér tiszteletére készített hét művészi kopjafából
(Sándor Attila székelyudvarhelyi fafaragó művész) álló emlékhely:
magyarországi, bécsi, erdélyi, felvidéki, délvidéki (szerbiai), horvátországi
és kárpátaljai civil szervezetek járultak hozzá létrehozásához. A kárpátaljaiak
közül a már említett borgazdaságon kívül a Vitézi Rend Kárpátaljai
Törzskapitányságának köszönhető, hogy újabb emlékművel gazdagodott Beregszász.
A támogató szervezetek névsora magyar és ukrán nyelvű márványtáblán olvasható.
Az
ünnepség a beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola fúvószenekarának és
Martinovszky István nyíregyházi tárogatóművész hangulatkeltő, toborzó
előadásával kezdődött. Az ukrán és magyar himnusz elhangzása után Zubánics
László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke köszöntötte a vendégeket. A felszólalók sorát Hennagyij Moszkal, a Kárpátaljai Megyei Tanács
elnöke nyitotta meg, aki beszédében a süvegcsúcs leírója, Lehoczky Tivadar
érdemeit méltatta. Ezt követően Ivan Csehil, a beregszászi ukrán népszínház
művésze Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményét adta elő ukránul Jurij
Skrobinec fordításában. Zubánics László történészként két nyelven tartott rövid
előadást a temetkezési hely feltárásáról, a leletekről. Dr. Suha György, a
Külkereskedelmi és Külügyminisztérium miniszteri biztosa köszöntötte a szép
számú közönséget, méltatta az emlékhely fontosságát. Hasonló tartalmú volt dr.
Róth Sándornak, Ukrajna tiszteletbeli magyarországi konzuljának felszólalása
is. A szomszédos Szabolcs–Szatmár–Bereg megye Közgyűlése nevében Seszták Oszkár
elnök beszélt az összetartozás fontosságáról, reményének adva hangot, hogy
eljön az idő, amikor nem útlevéllel, csak személyi igazolvánnyal tudjuk átlépni
a határt. Dr. Fodor István, a beregszászi süvegcsúcsot őrző Magyar Nemzeti
Múzeum címzetes főigazgatója is kiemelte a lelet és az emlékhely fontosságát,
elmondta, hogy a közelmúltban Jászberény mellett is találtak hasonló, bár
kisebb és kevésbé díszes süvegcsúcsot, így immár „testvére” is van a
beregszászinak.
A
kopjafák állításának támogatói közül dr. Smuk András, a bécsi „Europa”-Club
elnöke, Varga György, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház
zsinatának főjegyzője és dr. Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési
Egyesület alelnöke mondott köszöntőt. Utolsó felszólalóként Dalmay Árpád, a
Beregszászért Alapítvány Kuratóriumának elnöke beszélt röviden az alapítvány
feladatairól és munkájáról (az utóbbi években Beregszászban és a járásban három
mellszobrot, két emlékművet és húsznál több emléktáblát állítottak), elmondta,
hogy az emlékhely hármas szerepet tölt be: a honfoglaló elődök és vezéreik, a
süvegcsúcs, valamint Lehoczky Tivadar emlékének tiszteleg, célja pedig az itt
élő emberek lokálpatriotizmusának, nemzeti azonosságtudatának erősítése.
A
rendezvény ünnepélyességének növeléséhez hozzájárult a már említett Ivan
Csehilen kívül Beregszászi Olga művésznő, aki a Boldogasszony anyánk és
a Kell még egy szó eléneklésével, ifj. Csobolya József, a Magyar Állami
Operaház tagja Bánk bán áriájával váltott ki osztatlan sikert. Gál Evelin, a
Beregszászi 1. sz. Középiskola diákja pedig Ljubov Percjuk volt beregszászi
költő Ifjúkorom városa című orosz versét adta elő.
A
rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel Brenzovics László parlamenti képviselő,
Petruska István, a járási közigazgatási hivatal elnöke, Sin József, a járási
tanács elnöke, Babják Zoltán polgármester, Halász László, a járási tanács
művelődési és turisztikai osztályának vezetője, Jávorszky István, a Vitézi Rend
kárpátaljai törzskapitánya, a rend kárpátaljai tagjai, a Szent György Lovagrend
vezetői (lovag Cseke László kancellár, lovag Mátyus András németországi
nagyprior és lovag Leviczky Mihály Szabolcs-Szatmár–Bereg megyei prior), a
járási és városi képviselő-testületek tagjai.
Az
emlékhely felavatása, megáldása és az időkapszula elhelyezése után Martinovszky
István tárogatón a Székely himnuszt játszotta, majd az ő tárogatójátékának
kíséretében a szervezetek és intézmények képviselői elhelyezték koszorúikat.
vitéz Dalmay Árpád