A kárpátaljai Eszeny falu, ma az Ungvári járás
közigazgatási egységbe tartozik. Eszeny, már a kora Árpád korban lakott helység
(„ Esen” 1248) a Tisza mocsaras, sűrű ős tölgyes és áradásokkal gyakran
borított területen, a mai község határában egykor álló eszenyi vár erősség
mellett, melyet a falut alapító Eszenyi család épített.
|
|
A község mai temetőjének helyén pálos kolostor is
állott, melyet Remete Szent Pál, más források szerint a Boldogasszony
tiszteletére emeltek. Ezen kolostor a török időkben indult pusztulásnak, majd a
falu ma is álló református temploma, ennek romjaiból, köveiből épült fel.
 Eszeny a kora és késő középkorban a „kiskirályok”
viszálykodásában szerepelt, többnyire birtokjogi kérdésekben, a komolyabb
háborúk színtereivé nem vált azonban.
A Rákóczi szabadságharcban 10 eszenyi férfi vett részt
a Nagyságos Fejedelem kuruc hadseregében, minek következtében később a császári
udvar Eszenyt rebellis fészeknek bélyegezte. Az 1848-as szabadságharcban is
kivette részét Eszeny.
A kiegyezés alatt a falu fejlődését meghatározta,
elősegítette az 1872-ben átadott Csap és Királyháza közötti Magyar Királyi
Államvasút új útvonala. Ugyanakkor gyakorlatilag a távolabbi jövőjét és mai
sorsát is mélyen meghatározta az I. világháborút lezáró trianoni diktátum idején.
Ez a vasút vonal határozta meg 1920-ban, az új állam határ, minek következtében
Eszeny község is az új határ csehszlovák oldalára került.
vitéz Molnár Zsolt
járási őrmester
vitezirend.com
|
