Halottak napi megemlékezés a vitézekről Nyíregyházán  

A Vitézi Rend nevében és a görögkatolikus egyház égisze alatt folyó ünnepség szónoka dr. vitéz Ivancsó István hadnagy volt. Beszédében kiemelte, hogy tisztelettel adózunk a vitézek előtt, hiszen már Balassi Bálint megfogalmazta a híres 61. katonaénekében, hogy„Emberségről példát, vitézségről formát mindenkinek ők adnak” nekünk is. Következő gondolatait a Szentírás köré csoportosította: Jézus Krisztus egész tanításával az erőszakmentességet hirdette és egészen az ellenségszeretet abszurditásáig elment. "Nem kétséges, hogy ma az igazi vitézséget az önmagunk feletti győzelem jelenti annak érdekében, hogy erkölcsileg nagyok tudjunk lenni. És ez az igazi vitézség! Ma nem tankkal, ágyúval és géppuskával kell vitézséget szerezni. Mert a harc, a háború, a gyilkolás és rombolás a 21. században a legszégyenletesebb dolog. Egyik harcoló félnek sem lehet igaza, bármelyik oldalról nézzük is. Mert az élet szent, az érték az érték, elpusztítása és lerombolása pedig bűn. Bárki csinálja is". Majd Móra Ferenc Pétörkéjének az alakját idézte fel, aki mezítlábas kisiskolásként éhezve, ázva-fázva, de a még nála is éhesebb kistestvérének vitte ki a meleg iskolatejet, saját magától megvonva azt. Ez az igazi vitézség! Ma is követhetjük az ilyen, szeretetben megnyilvánuló vitézséget. Végül a nagyapja emlékének felidézésével zárta gondolatait és ünnepi beszédét a szónok. Igazi vitéz volt, mert az olasz fronton megmentette az ellőtt lábú századosát: a hátára vette, és úgy úszta át vele a Piave folyót. - Ma már "nekünk nem így kell harcolni, adja Isten, hogy ne is kelljen soha, hanem lelkileg, s ennek fontos része az imádság. A hősökért és az összes szeretteinkért". - Így zárult az ünnepi beszéd, amit követett a görögkatolikus egyház halotti szertartása, melynek folyamán imádkoztunk a vitézekért, a felavatottakért és a fel nem avatottakért, valamint a jelenlévők elhunyt hozzátartozóiért. Végül megerősítettük közös elhatározásunkat, hogy a megkezdett hagyományt folytatjuk.