75 éve, 1944. április 13-án bombázta Győrt az angolszász légierő. A lehullott 350 tonna bomba több mint 800 életet követelt. A számok mögött családok tragédiája áll.
Amerikai katonai repülőgépek szórták a bombákat. Mivel Győr hadiipari város volt, "benne volt a levegőben" a szövetségesek támadása. A pilóták nem csak az ipari létesítményeket, a Rába Vagon és Gépgyárat és a többi üzemet sújtották, a munkásnegyedeket is érintették. A vagongyárban közel 300-an hunytak el, a város többi negyedében 532 - más történészek szerint 564 - ember életét oltotta ki a nem egész 20 percig tartó pusztítás.
Fekete Dávid alpolgármester beszédében felidézte: 1944. április 13-án 564-en haltak meg és 1132-en sebesültek meg a városban. Szerinte a támadás nem volt váratlan, hiszen Győr hadiipara jelentősnek számított. Hozzátette: nemcsak a Rába-gyár, hanem például a Belváros is kapott célzott találatokat. Beszélt arról is, hogy az áldozatokat Apor Vilmos püspök temette el, aki később látta a bazilika tornyát tüzérségi lövedéktől lángokba borulni, majd nem sokkal utána mártírhalált halt, miután a szovjet megszállók lelőtték.
A Borsos-ház falára került emléktábla Lebó Ferenc szobrászművész alkotása. Az ünnepségen közreműködtek a Győri Nemzeti Színház művészei.
Az avatóünnepségen a város meghívására vettem részt unokámmal, Oross Napsugár kadéttal.
v.Kiss-Surányi Csilla
m.b.törzskapitány
vitezirend.com
|