Fáklyás Királyköszöntő Egerben  

Egerben idén is megtartották a hagyományos Szent István napi Fáklyás Királyköszöntőt az államalapítás ünnepét megelőző esten, 2019. augusztus 19-én. 

Az ünnepség a Dobó téren kezdődött. Habis László polgármester beszédében így fogalmazott: Eger egy értékekkel teli város, ahol tiszteletben tartják a múlt értékeit, s erre építve formálják a közös jövőt. Stabil értékrendre van szükségünk a mindennapokban a boldoguláshoz – hangoztatta a városvezető. 

Az ünnepi műsor után a menet felvonult a várba, ahol főtisztelendő Buda Péter rektor tartott ünnepi beszédet, melyet közlök:

"Tisztelt –királyköszöntőre egybegyűlt – ünneplő közönség! 

Évről évre összejövünk, hogy Szent István királyunk vigíliáján, az általa alapított egri székesegyház falai között, Marco Casagrande szobrának közelében fölidézzük a nagy uralkodó emlékét, az emlékezésből pedig erőt merítsünk mindennapi életünkhöz, hogy az ő példáját követve legyünk mi is jó magyarok. 

Honnan merítette szent István az erőt országépítő munkájának véghezviteléhez? 

A HŰSÉGBŐL. Hű volt azokhoz az ígéretekhez, amelyeket uralkodása hajnalán a királykoronázáskor megfogadott. 

Maga a koronázás nincs részletesen megörökítve krónikáinkban és a legendákban, de minden valószínűség szerint az Európában akkor elterjedt maizi koronázási szertartás szerint történt, ami viszont ránk maradt. 

….Mi most csak a koronázást megelőző kérdésekre irányítjuk figyelmünket. Talán ismerősek lesznek, hiszen az István a király című rockoperában is felhasználták ezeket. 

Az első kérdés így hangzik: Akarod-e a szent hitet, melyet hívő férfiak adtak át neked, megtartani és igaz módon megőrizni? AKAROM. 

Két mozzanatot szeretnék ebből kiemelni: Az első a HIT. Minden nagy vállalkozást meg kell, hogy előzzön a hit. Az embernek bíznia kell önmagában, munkatársaiban és az Isten segítségében,hogy nagy fába merje vágni a fejszéjét. A második mozzanat az átadás. Szent Istvánnak nem gyökeresen új dolgot kellett kitalálnia, hanem a szüleitől amit kapott azt kellett tökéletesebbé, jobbá tennie. 

A második kérdés: Akarsz-e a szent egyházadnak és az egyház papjainak védelmezője és oltalmazója lenni? AKAROK.

Ebben a kérdésben benne rejlik az alázat, hogy az ember erői kevesek ahhoz, hogy nagy dolgok szülessenek. Szükség van az isteni áldásra, melyet a hit bajnokai, az Egyház esd le a király népére. Szent István ezt komolyan vette. Egyházmegyéket és kolostorokat alapított. Magyarország kronológiája szerint például éppen ezer évvel ezelőtt 1019-ben a zalavári Szent Adorján apátságot. 

Harmadjára ezt kérdezték tőle: Akarod-e az Isten által neked átengedett országot atyáid igazsága szerint kormányozni és védelmezni? AKAROM, és amennyiben Isten segedelmével és minden hívő vigasztalására érdemes leszek rá, úgy megígérem mindezek hű betartását.

Szó sincs uralomról, hanem kormányzásról és védelmezésről. Kormányzás, mint a hajók esetében. A kormányos szabja meg az irányt, az ő felelőssége, hogy jó felé haladjon a jármű és biztos révbe jusson. Állandó éberséget kíván, hogy örvények, zátonyok és viharok között is biztonságos legyen az út. 

Védelmezni azt jelenti, hogy másokért élni, értük áldozatot hozni, akár életünk árán is. Mindezeket pedig igazságban kell cselekedni. Az új király a jövőre irányulva ígéri meg mindezek betartását.

Tisztelt ünneplők! Látva Szent István király művét, szemlélve cselekedeteit bizonnyal állíthatjuk, hogy a koronázásakor elhangzottakat ő nem puszta formalitásnak, üres ceremóniának tekintette, hanem egész életét és tevékenységét meghatározó ünnepi cselekménynek. E szerint vezette új utakra népét, fogadalmához híven gondozta a rábízottakat és mutatott példát a kései utódoknak.

Királyköszöntőre gyűltünk össze. Emlékezzünk hát Szent István 200 évvel későbbi utódjára is, Imre királyunkra, kinek hamvai valahol lábaink alatt porladnak és kinek emléktábláját hamarosan megkoszorúzzuk. Bár kevés időt kapott országunk vezetésére, azt bölcsen, alázattal és vitézül végezte. Ő hűséges volt a szentistváni örökséghez. 

A koronázás előtt az érsek részéről elhangzott még egy kérdés, melynek címzettje azonban nem az új uralkodó, hanem a nép.  E szavakkal fordult hozzájuk: Akarjátok ennek a fejedelemnek és vezérnek országát erősíteni, igaz hittel megszilárdítani és parancsainak engedelmeskedni?

A fejedelem a nép nélkül semmit sem tehet. Csak a közös célkitűzések, a közös akarat, a jövőbe vetet közös hit képes az országot erősíteni, megszilárdítani. Közöttünk nincs király egy sem, de Szent István alakja éppen azért tölt el bennünket csodálattal, hogy amit ő népünk vezetőjeként megélt, azt követhetjük mindennapjainkban. Az a hűség, amely ifjú királyként tett fogadalmaihoz kötötte, minket is arra serkent, hogy kicsi életünkben a megismert és általa ragyogóan megélt jóhoz minden körülmények között ragaszkodjunk. A sok kicsi-jó, erényes élet áll össze egy ország javává. Legyünk hát hűségesek mi is Szent István örökségéhez. Nézzünk hittel, bizalommal közös jövőnk felé" – fejezte be előadását Buda Péter atya, vitéz-jelölt.

Koszorúzás következett. Rendünk képviseletében jelen voltak: v. Kertész Erzsébet, V. Havas Horváth István, v. Tiszolczi  Péter,  v. Veréb István,  v. Veres Andor.

Augusztus 20-án az ünnepség a bazilikában szentmisével, az új kenyér megáldásával, a Dobó téren városi díszünnepséggel, pezsgős tűzi játékkal folytatódott.

Kép: heol.hu

v. Zolcsák Anna
vitézi főhadnagy,
Eger