A megemlékezésen jelen voltak a
történelmi egyházak képviselői, civil szervezetek tagjai, politikai pártok küldöttei,
a kegyeletét leróni szándékozó közönség, valamint a média munkatársai. Vitéz Csantavéri Tivadar Károly
székkapitány üdvözlő szavai után Kereszturi Csaba református segédlelkész és Palotai
Ádám, diósgyőri káplán szívhez szóló – az elesetteket méltató - szavai következtek. A Magyar Himnusz eléneklése után a
székkapitány röviden szólt a Nagy Háború kitörésének előzményeiről, okairól és
következményeiről. Majd a korabeli források felhasználásával ismertette az
emlékmű létrejöttének körülményeit és az 1928. június 10-én megtartott
avatási ceremóniát. A méreteiben impozáns, kidolgozásában
művészien szép szobor Gabay Sándor szobrászművész alkotása. Ezek után Bártfai Kristóf felolvasta Gyóni
Géza: Könyörgés harc hajnaláncímű versét, Grolmusz Fanni pedig Bajza József: Apotheosis című költeményét
adta elő. Mindketten a Miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon
tanulói .A megemlékezés vége felé a székkapitány
beszélt a fiatal generáció Magyarországról 1989 óta tartó elvándorlásról és
megállításának szükségességéről.
Ezt követően az emlékezők elénekelték a
Szózatot és a Székely Himnuszt. Záróaktusként a jelenlévők elhelyezték a
megemlékezés koszorúit, virágait az emlékmű talapzatára. Az ünnepi megemlékezés a székkapitány
köszönő szavaival fejeződött be.
Diósgyőr, 2016. szeptember 24.
vitéz Csantavéri Tivadar Károly székkapitány
|