Civitas Fortissima Emlékérmet kapott
vitéz Honti Péter Nógrád megyei törzskapitány úr az eredeti Civitas
Fortissima emléktábla visszaállításában betöltött szerepéért.
A megemlékezés a Civitas Fortissima-szobornál kezdődött, ahol Medvácz Lajos polgármester köszöntő beszéde után Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke mondott ünnepi beszédet.
A koszorúzás a városháza falán lévő Civitas Fortissima-emléktáblánál 30 percen át tartott a rendkívül sok elhelyezésre váró koszorúnak köszönhetően, ami ezáltal ugyancsak igazán méltó eseménye volt az évfordulónak. A Vitézi Rend szintén lerótta kegyeletét – ily módon is. Koszorúzott többek között a Legbátrabb Falu (Communitas Fortissima) – Kercaszomor – polgármestere, Kapornaky Sándor is.
Horthy Miklós kormányzó 1922. október 29-én ezekkel a szavakkal adta meg az emléktábla leleplezésére az engedélyt: „Akikről e tábla szólani fog, igaz magyarok voltak, mert forrón szerették hazájukat és hősök voltak, mert hazaszeretetüknek életüket is feláldozták. Hálából emlékük előtt ma egy Nemzet tiszteleg, s emléküket egy város zárja mindörökre hálás szívébe. Az emléktábla leleplezésére az engedélyt megadom.”
A koszorúzás után ünnepi képviselő-testületi ülésen vettünk részt a vármegyeháza dísztermében, melyen díjak, emlékérmek átadására került sor. A helyi születésű Matúz Gábor, aki A legbátrabb város c. filmet készítette, díszpolgári címet kapott. Civitas Fortissima Emlékérmet érdemelt ki vitéz Honti Péter Nógrád megyei törzskapitány úr az eredeti Civitas Fortissima emléktábla visszaállításában betöltött szerepéért. Ezt követően állófogadásra invitáltak bennünket.
A Vitézi Rend Nógrád Megyei Törzsének meghívására állománygyűlésen vettünk részt, melyen többek között a frissen kitüntetett Honti Péter törzskapitány úr érdemeit méltatta ifj. vitéz Szakács László székkapitány úr.
A Civitas Fortissima-emléktábla szövege:
„In memariam 1919. jan. 29.
Magyarország jövőjére messze kiható esemény örök emlékét hirdeti e tábla.
1918. év őszén kihullott a magyar nemzet kezéből a kard és leáldozott a harcos nemzeti becsület. Népek, melyek évszázadokon át félték a magyart, szertetépték Szent István birodalmát. Abban a nehéz időkben, midőn nem volt a magyarban férfierény, akarat és öntudatos erő, egy hely volt csak széles e hazában, melynek népe a fegyver erejével akart és tudott is ellentállni a betolakodónak.
Örök dicsőség a harcban résztvett katonáknak, Balassagyarmat vasutasainak és polgárainak, kik 1919. évi január hó 29-én Balassagyarmatról kiverték a cseheket és ezzel a hősi ténnyel egy darab magyar földet mentettek meg a magyar hazának.
Emlékezetéül az élőknek és a jövőkor nemzedékeinek, áll itt kőbe vésve azoknak neve, kik életüket és vérüket adták e harcokban a hazáért.
Nagy József szakaszvezető, Dancsok Ferenc tizedes, Virág Lajos őrvezető, Czakó Balázs katona, Rózsa András vasutas, Petrovics András vasutas, Vancsó József polgár, Havaj József polgár, Hrubecz Márton polgár, Weisz Sándor polgár.
A hősök kiontott vére hozzon áldást és feltámadást a Magyar Hazára!”
Centenáriumi megemlékezés volt 2019. január 29-én a Legbátrabb Városban (Civitas Fortissima) – vagyis Balassagyarmaton. A csehkiverésként emlegetett, száz éve indult felkelés sikerrel zárult: a várost visszafoglalták a hősiesen harcoló, végsőkig elszánt városi polgárok, ill. magyar katonák. Az ünnepségen a Vitézi Rendet Nógrád megyei, Heves megyei, Komárom-Esztergom megyei, ill. budapesti vitézek képviselték. 
