Az érdiek minden év január első vasárnapján az 1945. január 6-10. között Érdről és környékéről málenkij robotra hurcolt háromezer férfira, fiúra emlékeznek. A rendszerváltás óta minden évben, a január 8-hoz legközelebb eső vasárnapon emlékeznek a helyiek.

A szovjetek és magyar segítőik becsapták az érdi embereket, majd elhurcolták őket 1944 októberében, közvetlenül azután, hogy a német megszállók elhagyták Érdet, Ófaluban megjelentek a szovjet csapatok. Alig három hónappal később, 1945 január elején a Vörös Hadsereg katonái több mint háromezer érdi férfit és fiút hurcoltak el munkatáborokba, malenkij robotra. Érd és a környező települések teljes 15-60 év közötti férfilakosságát.

Előbb Ercsibe, majd tovább Szegedig, Temesvárig, a Donig hurcolták őket. Bár volt, aki még abban az évben, volt, aki csak tíz évvel később tért haza, az elhurcoltak fele soha nem látta viszont szülőföldjét.

A rendszerváltozásig mélyen hallgatni kellett a történtekről. Akit elvittek, az „eltűnt”, legfeljebb özvegye, árvái emlékeztek rá. A ’90-es években azonban már lehetett emlékezni, a túlélők kezdeményezésére a város emlékművet állíttatott az elhurcoltaknak és családjuknak. Domonkos Béla alkotását, amely a Földrajzi Múzeum előtt áll, 1998-ban avatták fel, itt emlékezik a város évről évre az 1945 januárjában történtekről.

A díszőrséget az idei évben (ismét) a Vitézi Rend Hagyományőrző Törzskapitányság tagjai adták, így emelve az emlékezés hangulatát.

vitezirend.com