Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a melbourne-i olimpia  

2016. november 28-án a Parlament Főrendiházi Terme nívós történelmi konferenciának adott helyet, melynek címe „Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc és a melbourne-i olimpia”. A program a Veritas Történetkutató Intézet és az Országgyűlés Hivatala közös szervezésében került megvalósításra, melyen a Vitézi Rend is képviseltette magát. A rend részéről jelen volt vitéz Szatmáry László önkormányzatok és társadalmi kapcsolatokért felelős törzskapitány, vitéz Takáts Gyula Fejér megyei székkapitány, vitéz Csűry Csaba média és kapcsolattartásért felelős központi őrmester, vitéz Szabó István György VIII. kerületi vitézi őrmester valamint két vitéz várományos, Szatmáry Adrián és Egressy Márton.

Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz és ellenőrzéshez kötött volt, ezért érdemes volt korábban a helyszínre érkezni, ugyanis a kemény szélben és hidegben hosszú sor alakult ki a belépésre való várakozás közben. Miután sikeresen átléptük az Országház kapuját kabátjaink leadását követően első utunk a Szent Koronához vezetett, ahol katonás fegyelemben főhajtással tisztelegtünk. Ezt követően foglaltuk el helyeinket a Felsőház termében, ahol néhány perc késést követően Prof. Dr. Szakály László a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója megnyitotta a konferenciát, melyet Dr. Gulyás Gergely az Országgyűlés alelnökének köszöntője követett. Az alelnök úr egy emlékplakettet nyújtott át a Holland Királyság, a Svájci Államszövetség és a Spanyol Királyság képviselőjének, melyben köszönetünket fejeztük ki, hogy nem feledkeztek meg hazánkról a forradalom és szabadságharc nehéz idejében sem.

Őexcellenciája José Ángel López Jorrin a Spanyol Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete elmondta, hogy a spanyol nép mély együttérzéssel élte át a magyarországi eseményeket. Önkéntes fegyveres alakulatok is létrejöttek Spanyolországban, hogy Magyarországnak közvetlen segítséget is nyújtsanak, de végül nem tudtak ideutazni, így a kezdeményezés meghiúsult. Nagy tömegben nem tudtak menekülteket fogadni- folytatta-, de akiket fogadtak, közülük a futballisták megváltoztatták a spanyol futballkultúrát és a nagy klubokat, de számos nagyhatású művész és rendező is érkezett ezekben az időkben.

Urs Brönnimann a Svájci Államszövetség követtanácsosa valamint a Holland Királyság Budapesti Nagykövetségének képviselője beszédében megosztotta a hallgatósággal, hogy 43 svájci sportoló, akik évek óta készültek az olimpiára, nem utazott akkor Melbournebe. Közülük néhányan segélyszervezetekkel karöltve szállítottak adományokat Budapestre. A svájci sportolók nem hasonlíthatók össze a magyar hősökkel- mondta- de tevékenységük kifejezi támogatásukat és szolidaritásukat.

Mindezek után következtek az előadások, melyet Schmitt Pál „A sport és a politika kapcsolata egykor és ma” c. előadása nyitott meg, amelyben rövid történeti kitekintőt követően a hallgatóság a sport és politika közötti árnyoldalakról, bojkottról és politikai kérdésekről hallhatott. Az előadást rövid szünet követte, majd Dr. Kiss Dávid „A magyar sport jelentősebb nemzetközi eredményei 1945-1956” c. előadása következett. Dr. Szabó Lajos „A magyar olimpiai csapat 1956-ban” c. előadásában a magyar delegáció összetételével, kiutazási körülményeivel, eredményeivel és hatásaival ismerkedtünk meg, melyet Dr. Rácz János „A melbournie-i olimpia propagandája itthon és külföldön” c. előadása követett. Rövid szusszanás és kávészünetet követően délután Sákovicsné Dömölky Lídia olimpiai bajnok, személyes emlékeit osztotta meg velünk a melbourne-i olimpiáról, mely azt hiszem mindannyiunknak megható pillanatokat szerzett. Végül, de nem utolsó sorban Kő András „Történelmi távlatok a sportban” c. felszólalását hallhattuk, mellyel az előadások sorozata leárult.

Prof. Dr. Szakály László elnök úr összegző szavai után Balog Zoltán az Emberi Erőforrások minisztere lépett a pulpitusra, s osztotta meg záró gondolatait. A miniszter úr elmondta, hogy az ’56-os szabadságharc elbukása után az áldozatokból és hősökből csináltak tetteseket, ahol a hősiességet szégyellni kellett. Ezért ma adósságokat törlesztünk. Nem csak a deviza hitelesekét, vagy az előző kormányok által felhalmozott adósságokat, hanem erkölcsi és szellemi adósságokat is. A sport összeköt, közösséget teremt, felülemelkedik az ellentéteken. Igazságos is, ha azt annak szabályai szerint játszák, ezért nemcsak nézni, de művelni is érdemes. 1956-ban a sport politikai színterén is a történelembe lépett. Az akkor távolmaradottakat el kell ismerni, hiszen Melbourneben nem tudtak sporttársaink lenni, de sorstársaikká váltak.

Mindenek végén felállva egy perces főhajtással tisztelegtünk a már nem élő ’56-os hősök előtt, majd közösen elénekeltük a Himnuszt.

vitéz Csűry Csaba
média és kapcsolattartásért felelős
központi őrmester