|
VITÉZI REND
|
|
 |
|
TÁBORILELKÉSZ HÍREI
|
|
|
|
|
KERESÉS
|
|
|
|
|
HÍRLEVÉL
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
Aljas módon játszották át a temetőt |
|
|
 Szűknek bizonyult a Kós Károly Sátor Tusványoson, amikor az úzvölgyi
magyar haditemető körül kialakult áldatlan helyzet került terítékre. A
Kozán István újságíró által vezetett beszélgetésen résztvevő erdélyi és
magyarországi politikusok, valamint szakemberek a temetőgyalázás kiváltó
okainak firtatásán, illetve a magyar–román tárgyalások elemzésén túl,
az álláspontjukat is kifejtették a történtekkel kapcsolatban.
|
|
A sírkert felbolygatását a Hargita és vele szomszédos moldvai megyék között fennálló határvita tette lehetővé, ezért felkérték dr. Rákossy Botond József földmérő szakembert a jelenlegi állapot ismertetésére. A gondok gyökerei az 1968-as megyésítéshez vezethetők vissza, amikor Hargita megyét 78.000 hektárral károsították, Úzvölgye azonban a határain belül maradt. Az 1990-ben bekövetkezett változás után viszont újabb területeket csíptek le a székely megyéből, köztük a haditemetőét is. Ráadásul ezt a digitális nyilvántartásba is felvezették, így megváltoztatásáig ez a mérvadó. A megyék közigazgatási határát 1968-ban rögzítő és még mindig érvényben lévő törvény ellenére tehát, a sírkert jelenleg Bákó megyéhez tartozik.
Az igazságtalan és felháborító következményekkel járó lépést az új kataszteri és ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakítása tette lehetővé. Megtétele viszont a két megye prefektusai és kataszteri hivatalai vezetőinek bűnös segédlete nélkül nem történhetett volna meg. Kiigazítani csak az érintett felek között, prefektusi közvetítéssel lefolytatott tárgyalások nyomán megszülető egyezség esetén lehet. Ennek hiányában azonban Csíkszentmárton önkormányzata csupán peres úton próbálkozhat a tulajdona visszaszerzésével.
 Kovács Vilmos ezredes, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka szakmai szempontból számolt be a magyar fél kérésére a temetőről júniusban lefolytatott bukaresti tárgyalásokról. Ennek során a Bécsből és Pozsonyból frissen kiásott dokumentumokkal bebizonyították, hogy a kegyeleti helyet a magyar hadsereg hozta létre 1916-ban a 39. gyaloghadosztály 9. és 10. gyalogezredei állományából elesett katonák számára. Továbbá azt is, hogy az ide eltemetett és a románok által saját hősüknek tekintett 8+3 katona közül 5-en a magyar királyság honvédjei voltak. Egy 1941 – ből származó román jelentés segítségével pedig azt is sikerült tisztázni, hogy a II. világháború alatt sem hantoltak ide el román katonákat.
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára leszögezte, a magyar haditemető jelenlegi helyzete jog- és kegyeletsértő, ezért nem fogadhatják el. Ugyanakkor felháborítónak nevezte, hogy a román hatóságok senkit sem vontak felelősségre a sírkert június 6-án bekövetkezett erőszakos elfoglalása miatt. Tilki Attila fideszes országgyűlési képviselő arra figyelmeztetett, hogy Romániának is be kell tartani az emberi és kegyeleti jogokra vonatkozó kétoldalú szerződéseket és nemzetközi szabályokat.
A méltányos megoldás érdekében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a jogi lépések, az EMNP képviseletében jelenlévő Zakariás Zoltán a tüntetések által gyakorolható nyomásgyakorlás szükségességére figyelmeztetett. Mindannyian egyetértettek abban, hogy maradéktalanul vissza kell állítani a temető eredeti állapotát.
vitéz Bedő Zoltán
hirmondo.ro/vitezirend.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|