Az évszakhoz képest kellemes időjárási viszonyok között került sor az ünnepi megemlékezésre, ahol vitéz Csantavéri Tivadar Károly székkapitány a következőket mondta:
Tisztelt emlékező gyülekezet! Hölgyeim! Uraim! Honfitársaim! Rendtársaim!
Köszönöm, hogy elfogadták a VITÉZI REND Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Törzskapitányságának meghívását az immár 10. alkalommal tartandó Ökumenikus Ünnepi Megemlékezésünkre.
Kérem Önöket, hogy - Rendünk szokásához hűen - mondjuk el közösen a „Magyar Hiszekegyet”
Ezek után énekeljük el nemzeti imádságunkat, a Magyar Himnuszt.
1945. január 23-án a MOKÁN Komité (a Magyarországi Kommunisták Anti Náci Komitéja) cselvetéssel összegyűjtött közel 433 – főként német nevű - diósgyőri lakost, beterelték őket az azóta lebontott diósgyőri moziba (korábban a lovas pálya helyén állt az épület) és 24-én, szerdán volt éppen 73 éve leterelték őket fegyveres kísérettel a Tiszai pályaudvarra, bevagonírozták marhavagonokba és elhurcolták az akkori Szovjetunióban lévő kényszermunkatáborokba. Közülük 31-en (más források szerint 43-an) soha nem tértek haza, idegen földben nyugosznak. Nevük a falon lévő emléktáblába van bevésve.
E rövid bevezető után megkérem a történelmi egyházak méltóságait,
• Péterné Szűcs Katalin diósgyőri református lelkipásztor asszonyt és
• Maksó Péter diósgyőri káplán tisztelendő urat,
hogy emlékezzenek az elhurcoltakra és mondjanak imát az elhunytak lelki üdvéért.
A forgatókönyv szerint egy Donbaszban írt vers következne: Ladányi Anna a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium 8/A osztályos tanulója felolvasásában. Tegnap Majorszki András úr – a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának elnöke, az említett gimnázium tanára - felhívott, hogy Anna sajnos megbetegedett, 39 oC-os lázban fekszik, nem tud eleget tenni a felkérésnek és Ő szintén ágyba kényszerült. Ez úton kívánok jobbulást mindkettőjüknek!
Engedjék meg, hogy én olvassam fel Tiszai Gyula Novij Donbaszban 1946-ban írott versét: Anyám, ha látnád.
A következőkben, hallgassanak meg egy rövid történelmi visszatekintést Dr. Spóner Péter történész-muzeológus előadásában.
Vitéz Miklós Árpád rendtársunknak jelentős érdeme van a falon látható emléktábla elhelyezésében, ami immár emlékhellyé vált. Ő leplezte le a táblát 1994-ben.
Tisztelettel kérem, mondjon néhány szót.
Végezetül engedjék meg nekem, hogy valamennyiünk nevében megköszönjem:
• a történelmi egyházak elöljáróságainak
• Miskolc Város Önkormányzata jelen lévő képviselőjének
• a pártok jelen lévő tagjainak
• a civil szervezetek vezetőinek, tagjainak és
• minden jelen lévő megemlékezőnek,
hogy elfogadták a meghívásunkat és eleget tettek kérésünknek - emelve ezzel e megemlékezés ünnepélyességét.
Kérem önöket, hogy énekeljük el a Szózatot és a Székely Himnuszt.
Kérem a mindenható Istent, hogy óvjon és áldjon minden igaz magyar embert!
Most az emléktábla koszorúzása következik.
Koszorúkat helyeznek el:
• Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
• VITÉZI REND Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Törzskapitánysága
• Német Nemzetiségi Önkormányzat
• Magyar Történelmi Nemzetőrök Szövetsége
• 56-os Szövetség Miskolci Szervezete
• Jobbik Magyarországért Mozgalom Miskolci Szervezete
• Vidék 56-os Szövetség Miskolci Szervezete
• Magyar Történelmi Nemzetőrség Bükki Hegyivadász Tagozat
• Magyar Történelmi Nemzetőrség
• Megbékélés Polgári Szövetség
• Wágner István donbaszi elhunyt utódai
Köszönöm a jelenlétüket és megtisztelő figyelmüket!
További szép napot kívánok kedves mindannyiuknak!
vitéz Csantavéri Tivadar Károly
székkapitány
A Minap beszámolója
ITT olvasható.
