A KDNP-közeli Vitézi Rend legitimitása  

A Vitézi Rend témája 2022 decemberében a szokottnál nagyobb publicitást kapott, ami egyértelműen a politikusi szereplésnek tudható be. Ezen időszak könnyebb értelmezéseben szeretnénk segíteni és rávilágítani az igazságra.

A Vitézi Rend témája 2022 decemberében a szokottnál nagyobb publicitást kapott, ami egyértelműen a politikusi szereplésnek tudható be. Lenthár Balázs eddigieknél részletesebben világította meg a kisebbik kormánypárt vitézi kötődését, és a „rend” nemzetközi kiterjedésén keresztül eljutott annak komolytalan már-már nevetséges voltához is. Írására a kormányközeli sajtóban Bánó Attila reflektált, aki Lenthár gondolatmenetét megfordítva egyenesen a vitézi cím használatát tiltó jogszabály eltörlésének időszerűségét hangsúlyozta.

Érdemes tehát megvizsgálnunk, hogyan jutottunk el ahhoz, hogy Vitézi Rendről jelen időben beszélhessünk, illetve a névnek miként lett egyfajta eposzi jelzőként tartozéka a „legitim” szó. A vitézeket összetartó, felettük álló döntéshozó testület, az Országos Vitézi Szék 1945-ben történt feloszlatása közismert. Számos avatott vitéz – köztük magas rangú katonatisztek – Nyugat-Európába menekültek a megszálló szovjet csapatok elől. Több, mint egy évtizeddel később a szabad világban élők körében igény mutatkozott a Vitézi Rend feltámasztására. Hosszas levelezés után, alulról szerveződve az emigrációba kényszerült 248 vitéz demokratikus úton megválasztotta az Országos Vitézi Szék jogutódaként a Vitézi Széket.

Az 1960-ban újjáéledő Vitézi Rend vezető testülete összefogta a különböző földrészekre szakadt vitézeket és nemzeti identitásuk megőrzésén és saját hagyományaik felélesztésén kezdett munkálkodni. A Rend tovább élése és erősödése érdekében a cím öröklését előbb minden fiú, majd az összes közvetlen leszármazottra kiterjesztették. A hiányzó társadalmi beágyazottság pótlása érdekében 1983-ban létrehozták a Nemzetvédelmi Tagozatot, amelybe a magyarságért végzett kiemelkedő munkájukkal kitűnt személyeket vették fel. Igyekeztek a magyar nemzet és a szervezet irányában tanúsított jóindulatot is honorálni, ezért kivételes esetekben nem magyar egyéneknek is adományoztak tiszteletbeli vitézi címet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az utóbbi két csoport tagjai még egymásközt sem nevezhették magukat „vitéznek”.

A magyarországi rendszerváltozást és a szovjet csapatok kivonulását követően a nemzetközivé bővült Vitézi Rend Göncz Árpád köztársasági elnök szimbolikus jóváhagyása után 1992-ben hazatért. A Fővárosi Bíróságon 4227. sorszám alatt bejegyzésre került a Vitézi Rend Magyarországi Tagozata. Az egyesület nevét 1995-ben a Vitézi Szék döntése alapján Vitézi Rendre változtatták.

1997-ben a Vitézi Rend magyarországi és külhoni vezetői között kialakult egy konfliktus, ami jogvitához vezetett: kik képviselhetik törvényesen Magyarországon a Vitézi Rendet? A peres eljárás az ezredfordulón lezárult, a szervezet mégis két ágra szakadt és egy máig tartó status quo alakult ki. A Magyarországon bejegyzett Vitézi Rend élére a nemrégiben elhunyt Várhelyi András – akkori országgyűlési képviselő, kisgazda frakcióvezető – került, akinek helyét 2011-ben Molnár-Gazsó János vette át.

A magyarországi bejegyzést elveszítő másik tábor élén Habsburg-Lotharingiai József Árpád legfőbb elöljáró és Radnóczy Antal főkapitány maradt. 2003. február 4-én aztán e rendi ág Vitézi Széke teljes ülésén megszavazta a legfőbb elöljárói tisztség megszüntetését, ekképpen a herceg egyszerű rendtaggá vált. Radnóczy Antal tisztségében maradt, akit 2004-ben Hunyadi László váltott a főkapitányi székben.

A helyzet itt kezdett csak igazán bonyolulttá válni: József Árpád és bizalmi köre nem fogadta el a szabályosan meghozott döntést. Megoldásként – teljesen abszurd módon – egy új vitézi rend bejegyzését tűzték ki célul. Kapcsolataik révén Svédországot látták erre legalkalmasabbnak, ahol 2004-ben meg is valósították a „rendalapítást”. Így lett József Árpádból újra főkapitány, mintha mi sem történt volna.

 A Svéd Királyságban a társadalmi szervezeteket az adóhivatal tartja nyilván. Ehhez rendelkezésre áll egy mindenki számára elérhető adatbázis, amiben szerepel is egy Vitézi Rend. Ezt az említettek szerint 2004. február 26-án regisztrálták egyszerű nonprofit egyesületként (ideell förening) és nem valamiféle lovagrendként. Ez tehát az a kisebbik kormánypárt támogatta szervezet, vagyis a „Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága által elismert legitim Vitézi Rend”.

Tekintettel arra, hogy Bánó állítása szerint küldetésüknek „a haza, a keresztény hit és kultúra védelmét, a közösségért vállalt szolgálatot” tekintik, érdemes azt is megnézni, hogy Magyarországon milyen keretek között tevékenykednek. A civil szervezetek ellenőrzése Magyarországon sem bonyolultabb, mint Svédországban: a Magyarország Bíróságai portálon ez könnyűszerrel megtehető. A hivatalos adatok szerint azonban az 1992-ben hazahozott és bejegyzett Vitézi Rend működik Magyarországon, és nem a svédországi verzió.

Mi adja tehát a svédországi Vitézi Rend legitimitását? Képviselői szerint a már említett Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága, amit aligha ismernek Magyarországon szélesebb körben. Ez egy 1960-ban, Svédroszágban alapított magánszervezet – lényegében egy nemzetközi egyesület –, ami jelenleg milánói központtal működik. Olyanok vesznek részt tevékenységében, akik maguk is köthetők valamilyen lovagrendhez. A képlet egyszerű: legitimnek ítélik egymás lovagrendjét, majd az egyes lovagrendek meghivatkozzák a Bizottság elismerését. A személyi összefonódásokat is hosszan lehetne elemezni a svédországi Vitézi Rend és a Bizottság között, ami már eleve kétségessé teszi a bizottsági álláspont objektivitását.

Svédországban tehát 2004-ben bejegyeztek egy Vitézi Rend elnevezésű egyesületet, miközben a hazai 1992 óta aktívan működött. Végkövetkeztetésünk az lehet, hogy egy „utánzó rendről” van szó, amely igyekszik az emigrációban feltámasztott Vitézi Rend értékeit felszámolni. Elég csak a vitézek több csoportból álló közösségének összemosására gondolni: saját jogú, várományos, nemzetvédelmis, tiszteletbeli – immáron köreikben mindenkit vitéznek neveznek.

Lássunk néhány példát nyilvános adatok alapján: az édesapa unokatestvére után semmilyen körülmények között nem öröklődik a vitézi cím – ahogyan történt ez Bánó Attila esetében. A főkapitány-helyettes, Berniczei-Roykó Ádám „jogszerzője”, apai nagyapjának testvére, Roykó Alfréd, aki bár 1935-ben hunyt csak el, a kormányzó nem avatta vitézzé. A sorban említhető Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki tiszteletbeli vitézként lett a Rend tagja, de a svédországiak „vitéz” előnévvel emlegetik.

Visszautalva tehát Lenthár Balázs cikkére: az igazán komolytalan társaság az, amelynek tagjai nem csak őrzik a – sokak szemében anakronisztikus és idejétmúlt – Vitézi Rend hagyományait, hanem utánozzák azt és önhatalmúlag vitézi címmel ruházzák fel egymást. Téve ezt bármiféle – ideértve egy letűnt kor szabályait – jogosultság nélkül, ugyanakkor igényelve a vitézi cím használatát tiltó rendelkezés eltörlését. Mindehhez kormánytagok és kormánypárti politikusok is asszisztálnak, a magyar törvények felé helyezve egy milánói civil szervezet álláspontját.

vitéz Kurucz Ádám
      széktartó

vitezirend.com