VITÉZI REND

KAPCSOLAT
TISZTSÉGVISELŐINK
 • Magyarország
 • Felvidék
 • Délvidék
 • Erdély
 • Kárpátalja
 • Egyesült Államok
 • Egyesült Királyság
 • Kanada
 • Németország
 • Skandinávia, Benelux Államok
HÍREK
ÁLLOMÁNYTÁBLA
MÉDIA
A VITÉZI REND
 • Eszmeiség
 • Mérlegek
 • Alapadatok
 • Történet
 • Törvények
 • Vitézi nagyjelvény
 • Vitézi oklevél
 • Vitézi telek
 • Vitézi cím használata
 • Kitüntetések
 • Jogi nyilatkozat
 • Tagfelvétel
 • Örömhír
HONVÉDELMI ÉS SPORT TAGOZAT
HAGYOMÁNYŐRZŐ CSOPORT
HADISÍRGONDOZÓ CSOPORT
KARITATÍV CSOPORT
KATASZTRÓFAVÉDELMI SZÁZAD
HORTHY MIKLÓS
 • A Horthy család
 • Gondolatok Horthy Miklósról
EGYESÜLÉS
 • Felhívás
 • Egyesülési dokumentumok
SZOBORÁLLÍTÁS
 • Támogatás
 • Eddigi támogatók
 • Cikkek
 • Spende
 • Donation
EGYÉB
 • Ajándéktárgyak
 • Levelek
 • Média
 • Versek, nóták
 • Vitézek Lapja
 • Vitézi Híradó, Hírmondó
HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK
 • 1932-2014
 • 2015
 • 2016
 • 2017
 • 2018
 • 2019
 • 2020
VITÉZEK
 • Akikre büszkék vagyunk
 • Híres vitézek
 • Vitézek névsora 1921-1945
ARCHÍV GALÉRIA
 • 2013
 • 2012
 • 2011
 • Archív képek
 • Képeslapok
 • Október 23.
 • Vitézavatás


 TÁBORILELKÉSZ HÍREI

 ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2025. december  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Aktuális hónap: 2024. december

 KERESÉS
 

 HÍRLEVÉL


A kápolnai csatára emlékeztek Egerben 2023  


A Vitézi Rend Heves vármegyében élő vitézei az idei évben (is) elhelyezték az emlékezés virágait, a kápolnai csata hőseire és áldozataira emlékezve.

Vitézi Rend felkérésére is, idén Fűrész János nyugállományú honvéd mérnök főtiszt, az egri Ezüstidő Szabadidős Egyesület elnöke emlékezett a kápolnai csatára.

,,A múlt alattunk van, rajta állunk.” Dicsőség a hősöknek! –kezdte figyelemkeltő beszédét a szónok.


Petőfi Sándor: Élet vagy halál c. 1848. szept. 30-án, Erdődön írt verséből idézett

A Kárpátoktul le az Al-Dunáig
Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!
Szétszórt hajával, véres homlokával
Áll viharban maga a magyar.
Ha nem születtem volna is magyarnak,
E néphez állnék ezennel én,
Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb
Minden népek közt a föld kerekén.

Embert próbáló időket ért meg a magyar szabadságharc 1849. január-februárjában. A Honvédelmi Bizottmány Debrecenbe menekült, Windischgratz tábornagy főparancsnok csapatai pedig benyomultak a fővárosba.

Erdélyben Bem szakadatlan harcban volt. Gr. Dembinszky Henrik altábornagy nyakra-főre hátrált, titkolt terve volt a főerőket kicsalogatni Pest-Budáról. A fővezér csapatait február 23-án a Tarna völgyébe irányította, s a döntő csapást valahol Eger- Mezőkövesd táján gondolta megvívni. A császári két hadtest Gödöllőről Gyöngyösre menetelt, egy pedig Pétervásáránál csatlakozott.

Február 26-án a honi hadosztályok kb. harminc százaléka: 18-19 ezer honvéd, s hatvannégy ágyú állt Kál-Kápolna- Verpelét arcvonalon, s mögöttük 15-50 km-re a többiek, mintegy 20 ezer ember és 72 ágyú.


Az osztrákok Gyöngyösről aznap 10 órakor indultak, és 14 óra körül ütköztek bele csapatainkba. Találkozó harc alakult ki. A fővezér egy nappal későbbre tervezte a csata megindítását.26-án Egerben vendégeskedett a nagyprépostnál. Mire Görgey hadtestparancsnokkal kiszekereztek a színhelyre a csata vége felé járt. Este, késve próbálta csak értesíteni a segédcsapatokat. Éjszaka pedig a pétervásárai hadtest kierőszakolta az áttörést a gyengén védett siroki szoroson. Dembinszky haditerve dugába dőlt támadásból védelem lett. Március 27-én reggeltől folyt a véres küzdelem minden településen váltakozó szerencsével, többszöri rohammal. A közben megérkező hadosztályok ellenére a fővezér nem vállalta a csatát, délután három órakor erős agyú fedezettel megkezdte a visszavonulást Kerecsend -Mezőkövesden át a Tisza mögé.

A kétnapos csatában seregünk 500 halottat, 700 sebesültet s 500 foglyot; az ellenség 350 halottat vesztett.

Dembinszky fővezér taktikai hibái, tapasztalatlansága súlyos következményekkel járt Egerre és az egész országra.  A honvédsereg nem szenvedett döntő vereséget, nem esett szét, nem sikerült a harci szellemét megtörni. Közkatonái, tisztjei, tábornokai (Mednyánszky Cézár pap, Görgey Artúr, Aulich Lajos, Dessewffy Arisztid, Pöltemberg Ernő, Máriássy János és mások) fényes tanúságot adtak vitézségből Petőfi igazával, Isten után a legszebb és legszentebb név a HONVÉD nevezet.”


Beszédét azon gondolattal zárta, hogy a mai vészterhes időkben nemzetünk legfontosabb óhaja a béke.

Az emlékünnepre 145 év után az egri Ezüstidő Szabadidős Egyesület felújította a kápolnai csatában, hősi küzdelem közben megsebesült és az egri kórházban elhunyt vitézek emlékművét. Majd Széchenyi szavait idézte: ,,Ha azt akarod tudni egy nemzet mennyire tiszteli múltját, nézd meg a temetőit! ”

Isten óvjon mindnyájunkat! –fejezte be beszédét -nagyrabecsüléssel- Fűrész János nyá. főtiszt.

 

A megemlékezés a program szerint folytatódott.

Sike Csaba Martin a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója Görgey Artúr visszaemlékezéseiből olvasott fel, majd vitéz Buda Péter rektor atya gyönyörű imádsága hangzott el.


Miután az elesett honvédek emlékművénél hajtottunk fejet, a Cserey Ignác honvédezredes sírjához vonultunk, ahol Német Gábor, a Budai 2. Honvédzászlóalj és 1. Hatfontos Gyalogüteg hagyományőrző honvédje mondott beszédet.  Koszorúzás következett.

Déli 12 órakor a Nagypréposti Palota (azaz a Bródy Sándor Könyvtár) falán elhelyezett emléktáblánál az Egri Vitézek Népdalkör és Rittenbacher Ödön úr,  az Egri Lengyel Önkormányzat elnökhelyettese  Lengyelek az 1848/49-es szabadságharcban c. előadása lelkesítette a résztvevőket.

Az emléktábla megkoszorúzása után a vendégek a könyvtárban teáztak és beszélgettek. 

Az Eger TV által felvett eseményről szóló tudósítást IDE kattintva tekinthető meg.


vitéz Zolcsák Anna
 nyá. székkapitány


vitezirend.com


 
© 1992-2021. Vitézi Rend