1943 január 12-én hajnalban kezdődött a magyar királyi 2. hadsereg katasztrófája a Don partján. Az elesettek, sebesültek száma elérte a 120 ezer főt, amelyből a teljes hadművelet idején a halottak száma megközelítette a 70 ezret.

„Szomorú napot idézünk. Akkor, január 12-én eldördültek az ágyúk, levegőbe emelkedtek a bombázó repülők és taroltak a vörös csillagos tankok” - fogalmazott Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő.

Dr. Pápai Lajos emeritus püspök a szentmisén hangsúlyozta:”A mi generációnkban alig van család, ahol ne vesztettek volna el valakit ebben a háborúban. Mint hívő keresztények, elsősorban lelki üdvösségükért imádkozunk, de megérdemlik az ünneplést is. Ők hősök voltak. A legnagyobbat, az életüket adták. Nekünk is életünket kell adnunk, hitünkért, nemzetünkért, jövőnkért.”

Az eseményen beszédet mondott dr. Pergel Elza győri alpolgármester is.

Történelmünk leggyászosabb és legértelmetlenebb vesztesége az 1943-as doni katasztrófa. Ez volt a magyar hadtörténet legnagyobb véráldozata idegen földön. Magyarország második világháborúban betöltött szerepének megítélése a történelem dolga. Nekünk, az utódoknak viszont az a feladatunk, hogy emlékezzünk őseinkre, a múltunkra.

A program zárásaként az emlékezés koszorúit és mécseseit helyeztük el a Radó-szigeti Hősi emlékműnél, majd elénekeltük a Szózatot.

vitéz Kiss-Surányi Csilla
törzskapitány

vitezirend.com