,,Hős az, aki okosan és bátran halt meg, közelebb hozva a győzelem óráját. De
kétszeresen hős az, aki le tudta győzni az ellenséget és életben maradt!" Vaszilij
Ivanovics Csujkov
Sajnos
a fenti idézet második mondata már nem illik arra a, mint egy 100 ezer elesett
katonára, akik soha nem tértek vissza a doni pokolból…
Egerből
háromezren mentek el, több, mint kétezren soha nem tértek vissza városunkba.
Soha nem látták édesanyjukat, édesapjukat. Nem ölelhették magukhoz feleségüket,
gyermekeiket. Nem látták többé a várat, a Bazilikát, a Dobó teret. Ott maradtak
a véráztatta Donnál.
Az
egri katonák a Dobó térről vonultak be
A
Don-kanyarban szenvedte el a magyar hadsereg az egyik legnagyobb
emberveszteségét, ezt tartják a magyar katonák egyik legnagyobb véráldozatának.
A második világháborúban a 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi
egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A frontra kivonuló 207 ezer
emberből álló hadseregnek a saját csapataik felszerelésében is voltak
hiányosságaik, de a németek által ígért nehéz felszerelés és utánpótlás sem
érkezett meg, vagyis cserben hagyták, majd utóvédként használták fel a magyar
egységeket.
1943.
január 12-én a II. világháborúban a 2. magyar hadsereg próbálta véghez vinni a
lehetetlent, feltartóztatni a létszámban és felszereltségben erősebb szovjet
hadsereget a Don folyó partjánál. Sajnos nem sikerült…
Rendtársaink idén is
megemlékeztek Hőseinkről. Elhelyezték az emlékezés koszorúját a Dobó téri Szent
Hedvig kollégium falán elhelyezett emlékműnél.
A
megemlékezés január 15-én emlékmisével folytatódott, melyre hagyományosan a
Szent György Lovagrend-del közösen vettünk részt, ahol Czibere Zsolt plébániai kormányzó
tartotta az emlékmisét.
A
misén megemlékezett az egri hősökről, akik a II. világháború pusztító
viharaiban életüket adták. Az atya feltette a kérdést prédikációjában: „Mi
értelme az életnek?”
Erre
a kérdésre csak egy választ talált: a közösség az élet értelme. A közösségben jelen
van a szeretet, odaadás, hősiesség. Katonáink
mind a szeretetet, odaadást, hősiességet bizonyították tetteikkel 80 évvel
ezelőtt. A
Mise után közösen kivonultunk az emlékműhöz és gyertyát gyújtottunk az
elesettekért.
Napi
evangélium
2023.
január 15. – Évközi 2. vasárnap
Abban
az időben: Amikor János látta, hogy Jézus közeledik feléje, így szólt: „Íme, az
Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit! Ő az, akiről én azt mondtam: Utánam
jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én sem ismertem őt,
de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy megismertessem őt Izraelben.”
János
azután így folytatta tanúságtételét: „Láttam, hogy az égből, mint egy galamb,
leszáll rá a Lélek, és rajta marad. Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy
vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod, hogy rászáll a Lélek, és
rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel. Én láttam, és tanúskodom arról, hogy
ő az Isten Fia!”
vitéz
Farkas Judit székkapitány
vitezirend.com |