A Magyar Hiszekegyet követően az emlékezés szavai
felidézték az egykori eseményeket, az azokhoz vezető utat, s az egykori hősök
és áldozatok emlékét. Azokét, akik javarészt, fiatal életüket áldozták két
totalitárius rendszer rájuk kényszerített szolgálatában. Történt mindez úgy,
miként a napjainkban is folyó háborúban történik. Az emberiség háborúinak
kitervelői és haszonélvezői, kiknek arcát sem ismerjük, felépítik marionett
bábjaikat, a politikusokat, hogy aztán ők vágóhídra küldjék emberek millióit.

Akik a 78 évvel ezelőtti csatában életüket vesztették,
valójában áldozatok voltak. Hőssé életáldozatukon túl, a háború poklában
tanúsított bajtársiasság és önfeláldozás avatta őket.
A megemlékezés zárásaként a résztvevők közösen
elénekelték Nemzeti imánkat, a Himnuszt.

vitéz Kátay-Barba Rafael Péter székkapitány
vitezirend.com |