|
Dr. Dézsi Csaba András polgármester ünnepi beszédében
felidézte, hogy az Országzászló emlékmű kopjafájának a helyén 1956-ban egy
obeliszk állt, a tetején vörös csillaggal, talapzatát pedig orosz kőkatonák
védték. Október 25-én ide érkezett több száz, gyári munkásból álló tüntető,
akik le akarták dönteni a Vörös hadsereg dicsőségét hirdető emlékművet.
Drótkötelet kötöttek az emlékoszlopra a végét pedig egy teherautóhoz
rögzítették. Egy másik drótkötelet a 27 éves gyári munkás, Szabó Béla vett a
nyakába, és elkezdett felmászni az oszlop tetejére, ám sohasem ért fel a vörös
csillagig. Lövés dörrent, Szabó Béla pedig véresen zuhant a tüntetők közé,
meghalt. Azon a napon még két fiatal életet oltott ki a könyörtelen diktatúra:
a börtön előtti tűzharcban Máté Mária ápolónő és Halász Ödön csőszerelő tanuló
esett áldozatul az ÁVO golyóinak. Halász Ödön a 18. életévét sem töltötte be.
Rajtuk kívül még 13-an győri áldozta életét a hazáért,
Győrért. Ők a forradalom leverése után bitón fejezték be földi pályájukat. Köztük
volt Tihanyi Árpád, 41 éves tanár, Földes Gábor, 35 éves színész és Török
István, 28 éves esztergályos is. Ma mindannyiuk nevét utca őrzi Győrben.
„Hősök voltak, példát mutattak. Példát
hazaszeretetből, önfeláldozásból. Tisztelnünk kell emléküket.”
Akik ma
diktatúrát kiállítanak Magyarországon, azoknak fogalmuk sincs mit jelent a
diktatúra!
„Békességet a hősöknek! Nyugalmas és biztonságos
mindennapokat a mostani polgárainknak!”
Az ünnepi műsorban a Győri Nemzeti Színház
színészhallgatói közreműködtek, Bakos-Kiss Gábor felkészítésével. A 1956-os megemlékezés koszorúzással zárult.
A Vitézi Rend Győr-Moson-Sopron Vármegyei
Törzskapitánysága is elhelyezte a megemlékezés koszorúját.
Fotó: vitéz Peterdy György Ferenc
hadnagy
Írta: vitéz Kiss-Surányi Csilla
törzskapitány
vitezirend.com |
