|
VITÉZI REND
|
|
 |
|
TÁBORILELKÉSZ HÍREI
|
|
|
|
ESEMÉNYNAPTÁR
|
|
|
H |
K |
Sz |
Cs |
P |
Sz |
V |
|
|
|
|
|
|
1
|
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
|
30
|
31
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KERESÉS
|
|
|
|
|
HÍRLEVÉL
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
400 éve született gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér |
|
|
Négyszáz éve, 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, a költő és
hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú
magyar politikusa. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2020-at
Zrínyi-emlékévvé nyilvánította. Halálának évfordulóján tisztelettel emlékezik rá a Vitézi Rend.
|
A szigetvári hős vére az ereiben
Csáktornyán született horvát eredetű főnemesi családban, dédapja az 1566-ban Szigetvár védőjeként elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt.
Apját korán elvesztette, ezután gyámja, Pázmány Péter esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja neveltette. A családi birtokot megosztotta Péter öccsével (akit 1671-ben a Wesselényi-összeesküvés miatt fejeztek le), ő a muraközi, öccse a tengermelléki részt kapta.
Ez egyben nyelvi elkülönülést is jelentett, Péter horvát nyelven
verselt, ő fordította le horvátra a Zrínyiászt és ma is a horvát
irodalom egyik nagyságaként tartják számon. Zrínyi a családi birtok védelmében harcolt a török ellen, majd a harmincéves háborúban tüntette ki magát vitézségével. Jutalma tábornoki, horvát főkapitányi cím lett, 1648-tól horvát bán volt.
Életét a török kiűzésére, a magyar függetlenség ügyére tette fel
Csáktornyai udvara politikai és társadalmi középponttá vált, a magyarul, horvátul, latinul, németül, olaszul, törökül is tökéletesen beszélő Zrínyi nemzeti pártot szervezett.
Fő célja a török kiűzése volt, de foglalkoztatta a független magyar királyság gondolata is, ezért a bécsi udvar elgáncsolta nádorrá választását.
I. Lipót király 1663-ban magyar főparancsnokká tette meg, Zrínyi a következő év elején vezette híres téli hadjáratát.
Kihasználva, hogy a törökök télen nem szerettek mozogni, az akkori hadtudományra fittyet hányva 25 ezer katonájával messze az ellenséges területre behatolva felégette az eszéki Dráva-hidat, ezzel lelassítva a török következő évi felvonulását, majd áprilisban Kanizsa ostromához kezdett. Hiába magasztalták Európa-szerte, a bécsi udvar visszarendelte, júniusban a császári hadak passzivitása miatt a török területen épített Zrínyi-Újvár is elesett.
A vasvári béke felháborította Zrínyit és a nemeseket
Az 1664-es szentgotthárdi diadal utáni szégyenletes, inkább a törökre nézve előnyös békekötés után a csalódott, a fővezérségről is leváltott Zrínyi terveket szőtt a magyar államiság újraépítéséről, de a megvalósításra nem maradt ideje: 1664. november 18-án vadászat közben egy vadkan halálra sebezte.
Az eseményeket a vadászaton jelen lévő Bethlen Miklós Önéletírásából ismerjük: a Csáktornya melletti kursaneci erdőben vadászó társaság estefelé haza indult, amikor egy Póka István nevű vadász azt mondta Zrínyinek: a közelben van még egy általa megsebzett vadkan, amit elejthetnének. Zrínyi és néhány társa lóra pattant, majd egyikük nyargalva érkezett vissza, azt kiáltva: "hamar a hintót, oda van az úr". A társaság már csak a vérző Zrínyit találta, aki nem sokkal később meghalt.
A balesetnek közvetlen szemtanúja nem volt, a Zrínyivel tartók a tisztásra érve már csak azt látták, hogy Póka a fán kuporog, a vadkan pedig Zrínyit marcangolja.
Udvari cselszövést gyanítottak a baleset hátterében. Zrínyi még fölkelt és azt mondta: "rútul bánék velem a disznó", de a vérzést már nem tudták elállítani. A lábán egy seb volt (erről Bethlen nem írt), a nyakán három, az egyik minden izmot és eret elszakított.
Zrínyi halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az
emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy
megvadult állat végezzen. A legelterjedtebb elmélet szerint a hadvezért a bécsi udvar (avagy a
Zrínyiben riválisát látó Montecuccoli) által felfogadott Póka lőtte
agyon. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgoknak kapóra jött Zrínyi halála,
akivel a magyar történelem egy válságos pillanatában az évszázad
legnagyobb politikusa szállt a sírba.
Irodalmi munkássága a magyar barokk remeke
Zrínyi magát katonának tartotta, "mellékesen" született költeményei mégis a magyar barokk irodalom csúcsát jelentik. Fiatalon szerelmes verseket írt későbbi feleségéhez. Fő műve első irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító Szigeti veszedelem, amelynek nagy részét 1647-48 telén vetette papírra. Szigetvár védőinek hősiességén keresztül az aktuális tennivalókra, a török kiűzésére lelkesít.
Művét mesteri szerkesztés, barokk stílus jellemzik, de akkoriban igen erőteljes nyelve ma már avultnak hat. Prózai írásai közül a leghíresebb Az török áfium ellen való orvosság (1660-61) című politikai röpirat, amelyben állandó magyar hadsereg felállítását követeli.
Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. A maga korában alig olvasták, költészetét a felvilágosodás idején Kazinczy fedezte fel újra, helyét Arany János jelölte ki Zrínyi és Tasso című tanulmányával.
A baranyai vitézek, vitéz Csizik Mihály vezető székkapitány, hőr. őrnagy, vitéz Holló Róbert hőr. főhadnagy és vitéz Inkei-Farkas Márton koszorút helyeztek el Szigetváron, a költő és hadvezér gróf Zrínyi Miklós szobra előtt.
MTVA Sajtóadatbank/origo.hu/vitezirend.com
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
