|
2024. május 18-án került
megrendezésre a Vértes 60 Történelmi Emlék és Teljesítménytúra, melyen fő
célja, hogy emléket állítson a második világháború harcainak helyi hőseinek.
Mi is történt a Vértes bércein a
második világháború során?
1944
decemberétől 1945 márciusának közepéig súlyos harcok dúltak a térségben. Hősies
helytállása után itt morzsolódott fel a Magyar Királyi Honvédség utolsó
huszáralakulata, az 1. huszárhadosztály maradéka. Az erőviszonyok nem kedveztek
az egységnek, amely ekkorra már sem létszámában, sem felszerelésében és
fegyverzetében nem volt teljes. A Körtvélyespusztától Gántig húzódó védelmi
vonalat elfoglaló 1. huszárhadosztály feltöltött maradványai összesen kilenc
zászlóaljból (nyolc páncéltörő ágyúval) és nyolc ágyús ütegből álltak. 1945.
március 15-16-án erősítés gyanánt a védelmi sávba vezényelték a német 325.
rohamlöveg- és a 92. gépesített dandárokat, valamint a német 356.
gyaloghadosztály hat zászlóalját (hét páncéltörő ágyúval, tíz rohamlöveggel) és
tizenegy ágyús ütegét. A huszárhadosztályt német vezetés alatt vetették
be.
Március
16-án 14 óra 30 perckor a szovjet 46. hadsereg egész arcvonalán zászlóaljszintű
erőkkel kezdték meg az ellenséges védelem felszámolását. Másnap hajnalban,
félórás tüzérségi előkészítést követően, a 68. lövészhadtest a hadsereg
balszárnyán támadásba ment át. Szinte órák alatt eldőlt minden. Az 52.
lövészhadosztály harckocsik támogatásával áttörte a magyar 2. huszárezred
állásait, és Várgesztes, Kőhányás körzetében benyomult Oroszlányba. Ezzel egy
időben a szintén harckocsik által támogatott 223. lövészosztály Környéig és
Vértessomlóig tört előre. A magyar 1. huszárhadosztály ennek következtében
sietve kiürítette a fővédőövét, majd megkezdte a visszavonulást: a 2.
huszárezred Bokod irányába, a 3. huszárezred a Bokod-Pusztavám közötti út
vonalára, a 4. huszárezred pedig délkelet és kelet, Kecskéd és Környe felé.
Hogy
megértsük, mekkora is volt a szovjet túlerő a térségben, vegyük figyelembe,
hogy például a 3. Ukrán Front jobbszárnyát alkotó támadócsoportok oldalán
harminc szovjet lövészhadosztályt tudtak bevetni 3900 löveggel és aknavetővel,
valamint 430 harckocsival és rohamlöveggel. Ez a gyalogságban két és félszeres,
a tüzérségben hatszoros, páncélosokban pedig csaknem kilencszeres erőfölényt
jelentett a szovjet csapatok javára. Az arcvonal nagyjából minden 3,3 km-ére
jutott egy lövészhadosztály, és kilométerenként hatvanöt löveg, aknavető,
illetve nyolc harckocsi állt a rendelkezésükre.
A
3. Ukrán Frontnak a magyar 1. huszárhadosztály alakulataival ellentétben
jelentős tartalékai voltak. A parancsnok, Fjodor I. Tolbuhin marsall 1945.
március 11-i parancsában Székesfehérvártól északra és délre két hadsereget vont
össze a német 6. SS-páncéloshadsereg átkarolására. A 9. gárdahadsereg azt a
területet foglalta el a jobbszárnyon, a Gánttól délre 1 km-re található
útkiszögellés és Gyulamajor északi széle között, amelynek északi sávhatára a
Tabajd-Csákvár-Gánt-Mór, a déli pedig a Martonvásár-Vereb-Lovasberény-Pátka-Gyulamajor-Iszkahegy-Csór
vonal volt. A szovjet hadosztályok egyenként csaknem tizenkétezer főből álló
harcos létszámmal és 3700 sorozatlövő fegyverrel rendelkeztek. Ezt a túlerőt a
magyar lovasseregtest már nem volt képes a korábban megszokott
„huszárvirtussal” és bátorsággal ellensúlyozni. Megfogyatkozott, leharcolt
alakulataik, a hiányos lőszer- és fegyverzetutánpótlások következtében a
katonák képtelenné váltak állásaik további megtartására. (forrás: Termeszetjaro.hu)
A túra keretein belül kettő táv került meghirdetésre. Az egyik, egy 63 kilométeres táv, míg a másik egy 25 kilométeres, így mindenki tudott választani a saját erejéhez mérten. A két táv esetében az alábbi ellenőrzőpontokon haladt át.
60km: Tatabánya
(Bírka Csárda parkoló) - Körtvélyes (erdei temető) – Szálláskút (Kis-Nagy
Sándor emlékműve) - Kapberekpuszta (katonasír) - Várgesztes (temető, huszár
sírok) - Vérteskozma (Riedel Károly huszárzászlós sírja) - Kaszap-kút (A
Vértesben elesett honvédek emlékműve) - Gánt temető (huszársírok) - Kápolnapuszta
(temető, huszársírok) - Kőhányás (temető, huszársírok) - Majk (Madár-hegyi
erdei temető)
25km: Tatabánya
(Bírka Csárda parkoló) - Körtvélyes (erdei temető) – Szálláskút (Kis-Nagy
Sándor emlékműve) - Kapberekpuszta (katonasír) - Vértessomló (temető) - Majk (Madár-hegyi
erdei temető)
A túra során számos hagyományőrző emelte a rendezvény hangulatát. Többek között a Vitézi Rend Hagyományőrző Törzskapitányság és a Vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár Hagyományőrző Egyesület tagjai.
vitezirend.com
|
