A magyarság
március idusán mindig összegyűl és ünnepel. Ünnepli a sikeres forradalmat és a
szabadság irányába tett első lépéseket. Ünneplünk és emlékezünk, hiszen egykori
nagy elődjeinknek köszönhetjük hazánkat, ahol ma is magyar szó hangzik. De mi
is történ 1848-ba?

A „Pilvax-kör”
(többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este
(március 14) határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán
cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi
ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast
nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így
született meg a sajtószabadság).

Délután háromkor a
Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a
hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a
12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos
sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg
diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán
előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

A sikeres
forradalomra a 20. század első fele óta emlékezünk meg. Az emlékezések idei
(2025) sorába ismét becsatlakoztak a Vitézi Rend huszárjai is, mint
hagyományőrzők. Ennek során díszelgő feladatokat láttak el Tökölön, Érden,
Szigetszentmiklóson, Csepelen és Szigethalmon is, így emelve a rendezvények
hangulatát és lelkiségét. Emellett részt vettek és segédkeztek a tököli Weöres
Sándor Általános Iskola ünnepi műsorán is.

vitezirend.com |