|
Talpra magyar,
hí a haza!
Itt az idő, most
vagy soha!
Rabok legyünk,
vagy szabadok?
Ez a kérdés,
válasszatok!
A magyarok
istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy
rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk
mostanáig,
Kárhozottak
ősapáink,
Kik szabadon
éltek-haltak,
Szolgaföldben
nem nyughatnak.
A magyarok
istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy
rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang
ember,
Ki most, ha
kell, halni nem mer,
Kinek drágább
rongy élete,
Mint a haza
becsülete.
A magyarok
istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy
rabok tovább
Nem leszünk! |
Fényesebb a
láncnál a kard,
Jobban ékesíti a
kart,
És mi mégis
láncot hordtunk!
Ide veled, régi
kardunk!
A magyarok
istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy
rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név
megint szép lesz,
Méltó régi nagy
hiréhez;
Mit rákentek a
századok,
Lemossuk a
gyalázatot!
A magyarok
istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy
rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink
domborulnak,
Unokáink
leborulnak,
És áldó imádság
mellett
Mondják el szent
neveinket.
A magyarok
istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy
rabok tovább
Nem leszünk! |
