Halottak
napján minden élő elvándorol a temetőkbe, hogy halottjaira emlékezzen és
meggyújtsa az emlékezés mécseseit. Mikor kimegyünk, a holtak sírjához akkor
felderengenek azon emlékek, melyeket együtt éltünk át, vagy ha életükben nem
ismerhettük őket, akkor tudjuk, hogy odaát majd találkozunk.
Ezen
alkalom az elhunyt szeretteink emlékének őrzésére szolgáló nap, azonban ne
feledkezzünk el azokról se, akik az életüket adták értünk. A magyarság olyan
sok áldozatot hozott az isteni oltáron, hogy mára már megszámlálhatatlan a
hősök neve. Ezért is kötelességünk ekkor is emlékeznünk és áldozatukat
felidézni.
A
Vitézi Rend Hagyományőrző Törzskapitánysága halottak napján se feledkezett meg
az elhunyt hősökről. A 2024. évi halottak napján, Szigethalmon emlékeztek meg
hagyományőrző rendtársaink az ott nyugvó első- és második világháborús hősökre.
Reméljük
sokak követték a rendtársaink példáját. Ha nem is volt mécsesük, de egy
pillanatra megálltak egy hős sírja vagy egy emlékmű előtt és elmondtak egy
rövid fohászt. Például így: „Teremtő Isten, alázattal kérünk téged, add meg e
léleknek az üdvösséget. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.”
vitezirend.com |