Halottak napján minden élő elvándorol a temetőkbe, hogy halottjaira emlékezzen és meggyújtsa az emlékezés mécseseit. Mikor kimegyünk, a holtak sírjához akkor felderengenek azon emlékek, melyeket együtt éltünk át, vagy ha életükben nem ismerhettük őket, akkor tudjuk, hogy odaát majd találkozunk.

Ezen alkalom az elhunyt szeretteink emlékének őrzésére szolgáló nap, azonban ne feledkezzünk el azokról se, akik az életüket adták értünk. A magyarság olyan sok áldozatot hozott az isteni oltáron, hogy mára már megszámlálhatatlan a hősök neve. Ezért is kötelességünk ekkor is emlékeznünk és áldozatukat felidézni.

A Vitézi Rend Hagyományőrző Törzskapitánysága halottak napján se feledkezett meg az elhunyt hősökről. A 2024. évi halottak napján, Szigethalmon emlékeztek meg hagyományőrző rendtársaink az ott nyugvó első- és második világháborús hősökre.

Reméljük sokak követték a rendtársaink példáját. Ha nem is volt mécsesük, de egy pillanatra megálltak egy hős sírja vagy egy emlékmű előtt és elmondtak egy rövid fohászt. Például így: „Teremtő Isten, alázattal kérünk téged, add meg e léleknek az üdvösséget. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.”

vitezirend.com