|
232 évvel ezelőtt, 1791.
szeptember 21-én Bécsben látta meg a napvilágot „a legnagyobb magyar”, gróf
sárvárfelsővidéki Széchenyi István államférfi, valóságos belső titkos tanácsos,
császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány
közlekedési minisztere.
A gróf Széchényi család a
legtehetősebb magyar főúri családok egyike volt. Édesapja, gróf Széchényi
Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja tolnai Festetics Julianna
grófnő, gróf Festetics Pál lánya, aki első férje, Széchényi József 1775.
november 20-án bekövetkezett halála után, 1777. augusztus 17-én pápai
engedéllyel annak testvéréhez, Ferenchez ment feleségül.
Széchenyi István
gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Nevelését atyja irányelvei szerint
Lunkányi János magántanító vállalta magára, egyes tantárgyak oktatását azonban
külön szaktanárok végezték. Ezek között volt például Révai Miklós, a magyar
nyelvészet egyetemi tanára, aki kiemelkedő rajzkészséggel is rendelkezett, az
építészetre tanította – a Franciaországból menekült – Antoine Poupar házi
káplán pedig olasz és francia nyelvből adott neki órákat.
Középfokú iskoláit
magánúton végezte, de nyilvánosan, magyar páterek előtt vizsgázott. Apja
akarata szerint 17 éves korában már katona lett. Más forrás szerint 18 évesen,
katonai pályája megkezdésekor hagyta abba a rendszeres tanulást. A Napóleontól
tartó Habsburg vezetés 1796-tól erőteljes újoncbehívásokat és magyar nemesi
felkeléseket szervezett. Az 1808-as nemesi felkelésről intézkedő törvény
szerint minden nemes családból egy embernek kellett a hadseregbe belépnie. A
Széchenyi család úgy döntött, mindhárom fiát katonának küldi. Az ifjú István a
katonai pályán kiválóan helytállt. Helytállását is jelzik azon magas
kitüntetések, melyeket neki ítéltek: orosz Szent Vlagyimir-rend IV. osztályának
lovagkeresztje, porosz Pour le Mérite (1814), Szent-Móric
és Lázár-rend fehér kereszt, Szent-Ferdinánd-rend kiskereszt, osztrák Hadseregkereszt, Szentlélek-rend.
Már a fentekben leírtak
is érdemes férfiúvá teszik arra, hogy a magyar nemzet emlékezzen életére.
Azonban ezek mellett még sokkal többet is tett, melyek felsorolására egy nap is
rövid lenne.
A Széchenyi Társaság
2023. szeptember 21-én, Széchenyi születésének 232. évfordulóján rendezett
megemlékezést. A megemlékezés 16 órakor kezdődött, amikor is a Magyar
Tudományos Akadémia előtti Széchenyi István téren álló szobornál az emlékezők elhelyezték
a kegyelet virágait.
Ezt követően 17 órakor
kezdődött egy emlékülés, a Magyar Tudományos Akadémia első emeleti Felolvasó
termében. Itt a résztvevők meghallgathatták Szemereki Zoltán elnök köszöntőjét,
Schulek János tudományos előadását és Sinkovits-Vitay András szavalatát.
Az eseményt a 18 órakor
kezdődő díjátadó zárta, ahol a Széchenyi Társaság 2023. évi díjazottjai
vehették át elismerésüket. Az idei évben díjazásban részesültek: Miholics
Zoltán tanár, Dávid Imre a Magyar Evezős Szövetség örökös elnöke, Schulek János
építészmérnök, illetve Szőke Lajos és felesége Szőke Ágnes.
Az eseményen
közreműködött és az emlékezés koszorúját elhelyezte a Vitézi Rend Hagyományőrző
Törzskapitánysága és a vitéz Mikecz Kálmán Magyar Huszár és Lovas-hagyományőrző
Társaság.
vitezirend.com |
