Mint Illyés Gyula is írja versében:
"Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben,
nemcsak a vallató szobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában, ott zsarnokság van"
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
során a magyar nemzet felkelt a sztálinista terror és a szovjet megszállás
ellen. A szegedi diákok forradalmi gondolataival kezdődött és a fegyveres
felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be, mely során
megközelítőleg 2652 magyar vesztette az életét (a harcok során).
A forradalom következményeként
hozzávetőleg mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük
Ausztria felé menekülve. Ezáltal is hazánk lélekszáma fogyott, hiszen rengeteg
tehetséges és hazáját szerető ember kényszerült arra, hogy elhagyja a hazáját.
1957 januárjától a forradalom résztvevőit
tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a
magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.
Az 56-os események hőseire és áldozataira
a magyarság mind a határokon belül, mind a határokon túl is megemlékezett.
Elhelyezésre kerültek az emlékezés virága és koszorúi, illetve a gyász mécsesei.
A tisztelet méltó megadásában segédkeztek a Vitézi Rend Hagyományőrző Törzskapitányság
tagjai is, akik az érdi és szigetszentmiklósi megemlékezéseken emlékeztek meg
az egykori elődökről.
Emellett a Törzskapitányság tagjai
segédkeztek a Tökölön megrendezésre került „Tisztelet a Hősöknek egyéni és
váltófutás” futóversenyen. A futóverseny célja, hogy emléket állítson a
hősöknek és e nemes cél még magasztosabbá tételében segédkeztek huszárjaink.
vitezirend.com |